Tíz perc FARAGÓ PÉTER parlamenti képviselővel, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnökével.
– Elnök úr, képviselő úr, most mindkét minőségében beszélgetünk. Az RMDSZ a Nehéz időkben összefogunk. Magyar egység az erős képviseletért logóval indul ebben a választási kampányban. Az összefogás minden időkben akár országok, akár kisebb közösségek szintjén csak használt egy adott ügynek. Hogy látja ezt az RMDSZ megyei elnöke és parlamenti képviselője?
– Meggyőződésem, hogy a parlamenti választások alkalmával nincs más lehetősége az erdélyi magyar közösségnek, csakis az összefogás, hisz ha számarányunk nem is teszi lehetővé a versenyt, az erdélyi magyar közösségnek nagyon fontos, hogy legyen képviselete a romániai parlamenetben.
– Miért nagyon fontos?
– Románia központosított, centralizált ország, a legfontosabb döntések Bukerestben születnek, és a közösségnek a szükséglete az, hogy képviselői legyenek ott, annak érdekében, hogy ezeket a döntéseket befolyásolni lehessen, és azért is, hogy a számunkra kezdvezőtlen előterjesztéseket meg lehessen akadályozni. Parlamenti képviselet nélkül a magyar közösségnek nincs súlya, ereje és ezáltal minden beleszólását belföldi és nemzetközi szinten elveszíti.
– Ehhez kapcsolódva: az elmúlt években sok magyar azt mondta, ha a hatalom nem úgy viszonyult a magyarsághoz, ahogy azt elvárta, akkor jobb lenne kívül maradni a hatalmon. (Ezt főleg a kormányban való részvételre értették.) Van ebben valami igazság vagy másként kell nézni a dolgokat?
– Meggyőződésem, hogy az ilyen hozzáállás a közösség számára rendkívül veszélyes, főleg ha a parlameneti képviseletről van szó. Ilyen véleményt mondhat valaki adott pillanatban dühből, frusztrációból, azonban egy felelősen gondolkodó, közképviseletet ellátó embernek, személynek egy pillanatig sem szabad így gondolkodnia. Millió veszélyt rejtene egy olyan helyzet, hogy négy éven keresztül a magyarság mindent csak a partvonalról nézzen, és nem legyen semmilyen jogi, politikai eszköze céljainak elérésére. Az RMDSZ hisz abban, hogy csak parlamenti eszközökkel tudunk előrelépni, eredményeket felmutatni, és politikai parlamenti pártként tudunk a román politikummal, a parlamenti döntéshozókkal tárgyalópartnerek lenni.
– Köztudott, hogy szórványvidéken, például Arad, Temes vagy Hunyad megyében a magyarságnak statisztikailag nem egészen megalapozottak az esélyei arra, hogy parlamenti képviselőt vagy szenátort bejuttathasson az ország törvényhozásába. Némelyek azt gondolhatják: ha nem, akkor nem is érdemes szavaznia, vagy a magyar jelöltre voksolnia. Mi erről a véleménye?
– Én arra biztatok és kérek minden szórványban élő magyar embert, hogy soha ne legyen passzív. Az erdélyi magyar képviselet, összefogás minden erdélyi magyar embert képvisel. A szórványvidéken élők is szerves, értékes alkotórészei az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarságnak. A mi esetünkben, a szórványban élők esetében a szavazatunk egy kiállás, üzenet mindenki felé, a tömbmagyarság és a román közösség felé is. Jelzi, hogy itt vagyunk, és itt akarjuk magyarságunkat megélni.
Valóban, 1996 óta szórványban csak visszaosztásból lehetett mandátumot szerezni. De azzal is tisztában kell lenni, hogy a román parlamentben arányos országos képviselet van, egy szavazat sem vész el, és minden szavazat egy mandátumnak a része Bukarestben. Ezért nagyon fontos az, hogy december 6-án minden magyar ember szavazzon a magyar összefogásra, az RMDSZ-re.
– Hány szavazatra van szükség megyei szinten egy képviselő bejuttatására a parlamentbe?
– Az elmúlt évek számai azt mutatják, hogy egy teljes mandátumhoz kb. 22–24 ezer szavazat szükséges (a szavazók számától függően). Ahányszor megvan ez a szavazatszám, annyi mandátuma lesz az RMDSZ-nek a bukaresti törvényhozásban. Megyénként lebontva komoly esély akkor van mandátumra, ha legalább 12-13 ezer szavazatot kap az RMDSZ, akkor visszaosztásból lehet meg a mandátum.
– Ez a visszaosztás mit is jelent?
– Azt, hogy országosan összesítik a szavazatok számát, ahol megvan a kb. 22-24 ezer voks, az közvetlen madátummal jár, a maradék bekerül egy országos „kalapba”, s egy bonyolult számítási módszerrel „visszaosztják” a mandátumokat. A lényeg az, hogy ha, mondjuk, az RMDSZ-nek országos viszonylatban van 6 százaléka, akkor a parlamentben is biztosan van 6 százalékos képviselete.
– Tehát ez azt jelenti, hogy a szavazat, fogalmazhatunk így is: egyetlen szavazat sem vész el.
– Így van, egyetlen szavazat sem vész el, minden szavazat valahol egy mandátumnak a része.
***
A szeptember 27-i helyhatósági választásokon Aradon az RMDSZ kb. 3000, a megyében 10 000 szavazatot kapott. Nézzünk szembe a tényekkel: ennyi kevés lenne ahhoz, hogy Arad megye a visszaosztásból RMDSZ-es parlamenti képviselőt állíthasson.
December 6-án ennél nagyobb szavazótáborra van szükség.
Hozzászólások