Vámpír-reklám Vajdahunyadon?!

Dracula-fesztivállal társítják Vajdahunyadon a Kastélyok Európai Vásárát, melyet idén május első napjaira hirdettek meg. A már tavaly nyáron beharangozott rendezvényre 11 hazai és 9 külföldi kastély, illetve vár képviselője jelezte részvételi szándékát.

Romániából a dévai Bethlen-kastély, a szucsávai fejedelmi vár, a nagyszebeni Brukenthal-palota, a fogarasi, gyulafehérvári és nagyváradi vár, a poienari-i erőd, a bráni kastély, a miclăuşeni-i Sturdza-kastély, a bonchidai Bánffy-kastély, valamint a segesvári Óratorony falai között működő intézmények, többnyire múzeumok lesznek jelen kínálatukkal a vásáron. Magyarországról szinte hivatalból jelentkezett be a rendezvényre a Vajdahunyadi vár budapesti másával büszkélkedő Városligeti Történelmi Épületcsoport, továbbá a gödöllői királyi kastélyt és a sárospataki Rákóczi-várat is képviselni fogják. Csehországból a Krásný Dvůr-kastély, a Bečov nad Teplou-i kastély, a Valeč-kastély, valamint a prágai Nemzeti Örökség Intézménye lesz jelen. Emmelett részvételi szándékát jelezte a macedóniai Veles vára, a spanyolországi La Mota vár, illetve a bulgáriai Shumen vára. – A május 2–3-án megrendezésre kerülő európai kastély-vásár célja bemutatni a kontinens történelmi műemlékeit. A vajdahunyadi vár egyik legszebb középkori műemléke Európának, így méltó házigazdája lesz az idén első ízben megrendezett turisztikai jellegű vásárnak – fogalmazott Costin Tinca, a vajdahunyadi vármúzeum igazgatója. A vásárra bejelentekezett műemlékekről máris számos információ olvasható a vajdahunyadi kastély honlapján.

Az érdekesnek ígérkező vásárral párhuzamosan zajlik majd a Hunyadiak várában a szintén első alkalommal megrendezésre kerülő Drakula-fesztivál. – A  Romanian Treasures-al közösen szervezett rendezvénnyel szeretnénk népszerűsíteni Románia történelmét, hagyományait, legendáit – fogalmazott a kastélymúzeum igazgatója. Ennek érdekében hívták meg a fesztivál első napjára Dacre Stoker írót, a Drakula, az élőhalott mű szerzőjét. A 2009-ben megjelent regény Bram Stoker, nagysikerű vámpírregényének folytatása kívánt lenni. Dacre Stoker ugyanis a Dracula-irodalom megteremtőjének oldalági leszármazottja (Bram Stoker legkisebb öccsének dédunokája), aki Ian Holt forgatókönyvíróval közösen kanyarodott vissza a Drakula legendához és az eredeti, 1890-ben megjelent történetet kibővítve, folytatva hozta újra a nyilvánosság elé. A műről megoszlanak a vélemények. Tény, hogy az ifjú Stoker néhány történelmi realitás beiktatásával még inkább „hitelesítette” a havasalföldi uralkodót övező legendákat. Sőt, Erdély női vámpírjává „előléptetett” Báthory Erzsébetet is belekeveri a történetbe, utóbbinak osztva a „főgonosz” szerepét. A történetet maga a szerző fogja majd bemutatni Vajdahunyadon, abban a várban, melyben a történetírás szerint III. Vlad, alias Drakula csupán Mátyás király szövetségeseként, majd foglyaként fordult meg. Ennek ellenére az itt működő múzeum vezetői úgy vélik, a Hunyadi várnak hasznára válik a Drakulával való társítás, hiszen ez a turisták ezreit vonzza majd a műemlékhez. Véleményük szerint a törökverő Hunyadi János korántsem olyan népszerű, mint a vámpírbőrbe bújtatott havasalföldi uralkodó. Arra pedig nem is gondolnak, hogy esetleg a Hunyadi család örökségéből élők feladata lenne ápolni és népszerűsíteni a vár építőinek emlékét, különösképpen Hunyadi Jánosét, akinek neve a nándorfehérvári győzelem nyomán egész Európában ismerősen csenghetne.

A vajdahunyadi Drakula-fesztivál paradoxonjai közé tartozik az is, hogy az ezzel párhuzamosan zajló kastélyvásáron jelen lesznek a poienari-i erőd képviselői is, akik joggal tűzhetnék turisztikai zászlójukra Drakula nevét, hiszen III. Vlad gyakran tartózkodott a családi birtok részét képező várban. Ennek mai gondnokai azonban nem kívánták felhasználni a Drakula-mítoszt a vár népszerűsítésétre, inkább a hírhedt havasalföldi uralkodó valódi, régészeti bizonyítékokon és történelmi dokumentumokon alapuló életútját kívánják bemutatni. Talán nem ártana Vajdahunyadon is követni ezt a példát, annál is inkább mivel az itteni látogatók számának látványos növekedését nem a látnivaló, illetve a legendák hiánya akadályozza, hanem sokkal inkább a botladozó menedzsment, illetve vár körüli gyatra infrastruktúra.