Tél végén, Arad megyében gyakran esett az eső, mostanában viszont állandósult a szárazság. Mezőgazdasági körképünkben annak nézünk utána, hogy kistérségenként, milyen körülmények között lehet elvégezni a tavaszi munkálatokat?
…és a területalapú támogatást
A majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulásban három napja befejezték a tavaszi vetéseket, amelyek során 170 hektárba napraforgó, 520 hektárnyi területre kukorica-vetőmag került a földbe. A száraz talajon a munkálatokat elég mostoha körülmények között lehetett elvégezni, nagy szükség lenne csapadékra. A 400 hektár búza- és a 170 hektár sörárpavetés jól átvészelte a telet, de azoknak is nagy szükségük lenne az esőre. A szárazság miatt a földben mély repedések keletkeztek. Majláthfalván tehát várják az esőt, illetve az APIA-tól a területalapú támogatásokat – mondta el érdeklődésünkre Molnár László, a Társulás elnöke.
Decemberben kellene beszántani a zöldtrágyát
A Németszentpéter határában 600 hektáron gazdálkodó Horváth Imre csütörtökön fejezte be a tavaszi vetéseket, amelyek során 200 hektár földbe kukorica, 80 hektárba napraforgó került. Az ősszel felszántott területeken jól lehetett vetni, ahova azonban zöldtrágyát vetett, ott meggyűlt a gondja. Az APIA ugyanis a gazdákat zöldtrágya-vetésre kötelezi. Maga repcét vetett, de olyat is lehet vetni, ami kifagy, köztük zabot, mustárt vagy takarmányborsót. Mindezek visszaforgatva a földbe, javítják annak a minőségét. A leszántást március 1-jéig nem szabad megtenni, mert ellenőrzik. Aki hamarább leszántja, hektáronként levágnak 52 euró támogatást. A zöldtrágyát március 1–31. között be kell szántani, csakhogy idén, ebben az időszakban állandóan esett az eső. Mivel a munkát el kellett végezni, a sáros földet szántás közben letaposták, ezért az megkeményedett. Éppen ezért, a tavaszi talaj-előkészítő munkálatokat nehezen lehetett csak kivitelezni, egy-egy parcellát 3-4-szer meg kellett tárcsázni. Horváth Imre 90 hektáron termesztett zöldtrágyát, aminek a helyére kukoricát és napraforgót vetett, amelyeknek viszont nem lehetett jó minőségű talaj-előkészítő munkálatokat elvégezni. Szerinte az lenne a megoldás, ha az őszi vetésű zöldtrágyákat nem márciusban, hanem már decemberben be lehetne szántani, ezért az akkor megtaposott földet tavaszig a hó, illetve az eső megpuhítaná. Az őszi 45 hektár sörárpa-, illetve a 200 hektár búzavetés eddig jól viselte az időjárást, de most már nagy szükség lenne egy kiadós esőre.
Pécskán elszaporodtak a vadnyulak
Bartok András pécskai gazdálkodó már elvetette a 30 hektár napraforgót, a tervezett 120 hektár kukoricavetésnek is a végére jár. Ugyanakkor 25 hektár szójavetést is tervez, hogy mentesüljön a zöldtrágya-programtól. A vetése elég száraz földbe került, ezért könnyen meglehet, nem fog arányosan kikelni. Az őszi vetések közül a 150 hektár búza és a takarmánybúza jobban elviseli a szárazságot, mint az 50 hektárnyi repce, amit ráadásul az elszaporodott vadnyulak is alaposan dézsmálnak. Ugyanakkor a kikelt napraforgót is lerágják. Tehát Pécska határában is nagy szükség lenne egy kiadós esőre, hogy a tavaszi vetések arányosan kikelhessenek.
Nagy- és Kisperegen szép a határ
Nagypereg községben a gazdák jó ütemben haladnak a tavaszi vetésekkel. A napraforgónak a 80%-a el van vetve, de a kukoricavetés is jól halad. Az őszi vetések jól átvészelték a telet, szépen fejlődnek, ezért Nagy- és Kisperegen szépen zöldül a határ, egyelőre a szárazság sem hátráltatja a kultúrák növekedését – tudtuk meg Kovács Imre polgármestertől.
Szójavetéssel szabadulni a zöldtrágyától
Kisiratoson jól haladnak a tavaszi vetések – sommázta Halai János alpolgármester, nagygazda, aki 15 hektár szóját is vetett, hogy mentesüljön a zöldtrágya termesztésének a kötelezettsége alól. Vetett 8 hektár napraforgót, illetve 80 hektár kukoricát is. A település gazdálkodói április eleje óta folyamatosan dolgoznak, a talajt jól meg lehet munkálni. A 90 hektár őszi búzája szépen fejlődik. Az éjjel 2-3 liternyi csapadék esett, de többre is szükség volna.
Erdőhegyen folynak a tavaszi munkálatok
Az Erdőjhegyi Mezőgazdasági Társulás földjein is jó ütemben haladnak a tavaszi munkálatok. A tervezett 120 hektár kukoricának, a 60 hektár siló-kukoricának, illetve a 80 hektár napraforgónak is mintegy háromnegyede a földbe került. A 300 hektár búza-, az 50 hektár repce-, illetve az ugyancsak 50 hektár takarmánybúza szépen fejlődik – mondta el érdeklődésünkre Szabó Zoltán, a Társulás elnöke.
Tőzmiske községben is gond a kevés csapadék
Vadászon, illetve a Tőzmiske községhez tartozó Simonyifalván és Bélzerinden is jól, haladnak a tavaszi munkálatok. Egyetlen gondot a kevés csapadék okoz. A helyzetet súlyosbítja a meleg közepette megnyilvánuló szél, ami még jobban kiszárítja a talajt. Az őszi vetések jól átvészelték a telet, de azok is várják az esőt – mondta el érdeklődésünkre Jakab Károly agronómus, vadászi gazdálkodó.
Tönkre ment őszi, várakozó tavaszi vetések
Mivel Nagyzerind község településein a sok téli eső miatt tönkre ment az őszi vetések jelentős része, azoknak a helyére a gazdálkodók tavasszal kukoricát és napraforgót kívánnak vetni, csakhogy a még mindig nedves földekre gépekkel rámenni elég körülményes – sommázta a tavaszi munkálatok ottani helyzetét Nótáros László mezőgazdasági referens.
*
Amint a mezőgazdasági körképből is kiderül, Arad megyében kistérségenként változó körülmények között, de folynak a tavaszi talaj-előkészítő munkálatok, illetve a vetések.
Hozzászólások