Végveszélyben a Hunyad megyei energetikai ipar

A felszámolás küszöbére ér február végén a tavaly alakult Hunyad megyei energetikai konszern? Haralambie Vochiţoiu (PP-DD) szenátor ennek elkerülése végett szólította fel az összes Hunyad megyei honatya kollégáját, hogy politikai színezettől függetlenül közösen lépjenek fel a marosnémeti és parosényi hőerőművek megmentéséért.

Vochiţoiu szerint, akárcsak az Oltchim esetében, a Ponta-kormány inkompetenciája nyomán a Hunyad megyei energetika a felszámolás küszöbére kerül a hónap végén. A Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezmény értelmében február végéig privát beruházók bevonásával kellene növelni az energetikai konszern tőkéjét. Nem sokkal a határidő lejárta előtt egyetlen beruházó sem jelezte érdeklődését a Hunyad megyei energetikai komplexum iránt. Amennyiben a tőkeinjekció elmarad, a Valutalappal kötött egyezmény értelmében a hónap végén fel kell számolni az energetikai komplexumot. Amely lényegében csak félig jött létre, s csupán a két hőerőművet vonta össze, a 4 életképesnek tekintett Zsil-völgyi bányát csak áprilisban vonnák be. A megye gazdasági tartópillére megszűnhet még mielőtt jóformán megalakult volna, s kb. 5000 ember kerülne utcára, döngette a vészharangot a PP-DD-s szenátor.

Pánikra semmi ok, reagált rögtön Sorin Vasilescu, Hunyad megye prefektusa. A Valutaalappal kötött egyezmény valóban előírja a tőkeemelést február végéig, s egyelőre valóban nincs érdeklődő erre, de még ez esetben sem kerül lakat a két hőerőműre, hanem csak fizetésképtelenné nyilvánítják az energetikai konszernt. Ami nem felszámolását, hanem átszervezését jelenti. Közben a kormány további lépéseket tesz beruházók vonzására, a tőkeemelést pedig új részvények kibocsátása és tőzsdei értékesítése révén tervezik, hangsúlyozta a prefektus.

A helyzet azonban korántsem fényes, mivel a hőerőművek még az államilag szabályozott piacon sem versenyképesek. Ezen a jóformán államilag szubvencionált piacon az áramenergia ára 270 lej/kilowatt. A roppant drága Zsil-völgyi kőszén miatt azonban a hőerőművek még ezen kedvezményes körülmények között is veszteségesen termelnek, a szabadpiacon, ahol a kilowatt ára 210 lej körül forog pedig szinte semmi esélyük sem lenne. Import-kőszénnel a probléma megoldódna a marosnémeti hőerőmű számára, hiszen az – a lényegesen nagyobb szállítási költségek ellenére – még mindig jóval olcsóbb, mint a Zsil-völgyi. Csakhogy ez a Zsil-völgyi bányászat végét jelentené, ismerte el a prefektus.