Vértanúink állhatossága, kitartása legyen a példaképünk

Ma az arad-belvárosi római katolikus templomban 17.30 órától az aradi vértanúk emlékére megtartott szentmisén a szentírásból nt. Gyurkócza Aranka börtönlelkész, nt. Tóbiás Tibor György, az Aradi Református Egyházmegye esperese, valamint ft. Andó Attila, nagyszentmiklósi plébános olvasott fel.

A vértanúk lelki üdvösségéért, illetve magyarságunk jövőjéért megfogalmazott könyörgésnek Matekovits Mihály, valamint Fekete Károly, az Aradi Kölcsey Egyesület alelnöke adott hangot.

Szentbeszédében nm. és ft. dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek visszatekintett a 172 évvel ezelőtti, nemzetünk történelmének egyik legszomorúbb eseményére, amely alkalmából itt lenni kiváltságnak érezte. Egyrészt, mert az érsekség kápolnájában Leiningen Károly ereklyéjénél imádkozhatott, készülhetett fel a szentmisére. Biztosra vette, hogy a hősök iránti tisztelet, kegyelet gyűjtötte össze a megemlékező szentmise résztvevőit. Mert az aradi hősök a hitükért meghalt keresztények voltak, akik bár különböző vallásúak voltak, de mindannyian a magyar szabadságért áldozták életüket. Magától adódik a kérdés: a hősök több nemzetnek a fiai voltak, közülük nem mindannyian beszélték a magyar nyelvet, akkor miért áldozták a magyar szabadságért az életüket?

A válasz egyszerű: 1848. március 15-én Ferdinánd császár, magyar király jóváhagyta az új alkotmányt, amelyben Magyarországnak teljes jogkört biztosított. Gróf Batthyáni Lajos miniszterelnök vezetésével letette az esküt a magyar kormány, de ezzel együtt, a magyar hadsereg is felesküdött az új alkotmányra. A főtisztek szavatartó emberek lévén, hűek maradtak az esküjükhöz. Tehát a vértanúk az állhatatosság és a hűség megtestesítői. Éppen ezért, amikor a fiatal Ferenc József megsemmisítette a magyar alkotmányt, arra a magyar kormány úgy válaszolt, hogy megfosztotta trónjától a fiatal császárt és magyar királyt. A tábornokok viszont, akik mindannyian hívő, vallásos emberek voltak, amire felesküdtek, a mellett a végsőkig ki is tartottak. A kivégzésük részleteit az aradi minorita atyák emlékirataiban olvashatjuk: haláluk előtt mindannyian meggyóntak, Damjanich János ortodox hitéből áttért a római katolikus vallásra.

„Testvéreim – tette fel a kérdést az ünnepi szónok –, képesek vagyunk-e mi is kitartani, amiben megkereszteltek, a hitünk és a magyarságunk mellett? Képesek vagyunk-e a végsőkig kitartani a meggyőződésünk, az igazság mellett? Mindehhez adjon nekünk lelki erőt a vértanúink példamutató magatartása, bátorsága” – zárta ünnepi prédikációját nm. és ft. dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek a ft. és ns. Király Árpád arad-ségai plébános, marosi főesperes és p. Artur Prenkievicz, minorita házfőnök közreműködésével celebrált megemlékező szentmisén. A misén a koronavírus-járvány miatti óvintézkedés betartásával, maszkhasználattal, kézfertőtlenítéssel és távolságtartással az anyaországi küldöttségek vezetői és tagjai, továbbá az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnöke, ügyvezető elnöke, valamint megyénk prefektusa is részt vett.