Veszélyben az erdélyi magyarság politikai képviselete

Veszélyezetté válik az erdélyi magyarság politikai képviselete. Az alakulófélben lévő Erdélyi Magyar Néppárt (az EMNT politikai arculata) alapítói kockára teszik az erdélyi magyar közösség egységét és parlamenti képviseletét, szögezte le Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke dévai sajtóértekezletén. 

Sőt, nemcsak országos szinten veszélyezteti a magyarság képviseletét, hanem helyi és megyei szinten is, különösen a szórványban. A magyarság számára kudarcot hozó 2008-as helyhatósági választáson a megosztottság végzetesnek bizonyult, például Lupényban, ahol 28 szavazat hiányzott egy tanácsosi hely megszerzéséhez, miközben az RMDSZ-szel szemben függetlenként induló magyar jelölt 230 szavazatot vitt el. Déván szintén kb. 30 szavazat hiányzott a második tanácsosi mandátum megszerzéséhez, mely a PRM-nek jutott.

Egy újabb megosztottság tehát semmi jót sem hozhat a Hunyad megyei szórványmagyarságnak. „Aki Hunyad megyében egy új párt létrehozását kezdeményezi, az tulajdonképpen azon dolgozik, hogy az RMDSZ-t eltávolítsa a megyei politikai palettáról. Ugyanígy Erdély szintjén tulajdonképpen az erdélyi magyar nemzeti közösség parlamenti képviseletének felszámolásán dolgoznak” – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Az EMNT emberei ugyanis Hunyad megyében is aláírásokat gyűjtenek az új magyar párt bejegyzéséhez, „mit számít egy aláírás” címszó alatt. Noha az egy aláírás aláássa a szórvány összetartását.

A megosztási kísérlet és az RMDSZ kiütésének szándéka nem újdonság, választások előtt voltak már ilyen próbálkozások. A recept sem új. 1996-ban a PSD próbálkozott a magyar liberális párttal kiütni az RMDSZ-t, mondta Winkler Gyula. Kevés sikerrel, az akkori magyar ellenpárt Hunyad megyei frontembere, Firczák György pedig PSD-s kitérő után később nagy hirtelen felfedezte rutén gyökereit, s 2000 óta az állítólagos rutén kisebbség parlamenti képviselője.

2003 óta az MPP, a Magyar Polgári Párt gondolata jelent meg a porondon. Csakhogy a 2008-as helyhatósági választáson az MPP még a fellegvárának tekintett Székelyföldön is csúfos vereséget szenvedett az RMDSZ-szel szembe. Ez a számítás sem jött be, így hát bukaresti és budapesti hátszéllel újabb próbálkozás zajlik, az Erdélyi Magyar Néppárt. Amely állítólag az RMDSZ kiegészítőjének szerepre tör, vagyis azon magyarok politikai megszólítására, akik elfordultak az RMDSZ-től. Csakhogy ez egyszerűen demagógia, véli Winkler Gyula.

Az RMDSZ ugyanis az egész erdélyi magyarság politikai képviselője, azoké is, akik rászavaztak, és azoké is, akik nem. Mert a szövetség politikai befolyásával létesült magyar iskolákba azok a magyarok is járatják gyermekeiket, akik nem szavaztak az RMDSZ-re, a 20%-os küszöb fölötti településeken a nyelvhasználat sem csak az RMDSZ szavazóira érvényes, a magyar lakta települések, vidékek fejlesztését sem csupán az RMDSZ szavazók élvezik, hanem minden magyar.

Az RMDSZ ugyanis etnikai alapú politikai alakulat, mely nem ideológiai alapon politizál, bármennyire is nehezményezik ezt Bukarestben és bármennyire is szorgalmazza ezt Budapest. Amíg a román pártok programjaiban nincs konkrét kisebbségi részleg, addig az ideológiai alapú politizálás tárgytalan, hangsúlyozta az EP-képviselő. Arról nem is beszélve, hogy a román pártoknál nagyítóval sem találni az ideológiai alapú politizálás csíráit.

Viszont a Bethlen Gábor óta, több mint 500 éves történelmi hagyománnyal rendelkező független erdélyi magyar politizálást nem szabad feladni, nem válhat a budapesti pártpolitikai csatározások kihelyezett harcmezejévé.