Vita a Hunyad megyei energetikai konszern székhelyéről

Példátlan összefogás történt a Zsil-völgyében, amikor hétvégén politikusok, közigazgatási vezetők, szakszervezetek és energetikai szakemberek egyöntetű véleményüknek adtak hangot: a szeptember elsejétől létesítendő Hunyad megyei energetikai óriásvállalat székhelye a bányavidéken kell, hogy legyen.

Követelésük nyomatékosítására a polgármesterek és parlamenti képviselők küldöttsége hétfőn Bukarestbe, a kormányhoz utazott.

A kormány ugyanis a Déva melletti marosnémeti hőerőművet szemelte ki a létesítendő óriásvállalat székhelyének, ami általános elégedetlenséget okozott a Zsil völgyében. Két okból is: egyrészt, mert a konszern legtöbb eleme, nevezetesen a parosényi hőerőmű és 4 kőszénbánya (Lónya, Livazény, Vulkán és Lupény) a Zsil-völgyében üzemel, míg Déva környékén csak a marosnémeti hőerőmű található, másrészt mert a bányavidéken az energetikai ipar a fő gazdasági tevékenység, azon kívül szinte semmi sincsen, míg Déva amúgy is a megyei közigazgatás központja.

A többórás hétvégi vulkáni összejövetelen USL-s és PDL-s képviselők és polgármesterek, túl a pártpolitikai ellentéteken, egyhangúlag álltak ki a Zsil-völgyi székhely szükségessége mellett. Annak pontos helyszínéről azonban nem egyeztek meg. Dănuţ Buhăescu, Urikány PSD-s polgármestere ugyanis saját városában látná legszívesebben az energetikai konszern székhelyét, mivel az urikányi bányát bezárják 2014-ben, s a városka jóformán gazdasági lehetőség nélkül marad. Tiberiu Iacob-Ridzi, Petrozsény PDL-s polgármestere, valamint parlamenti képviselő felesége, Monica Iacob-Ridzi viszont az Országos Kőszénbánya Vállalat (OKV) jelenlegi – petrozsényi – székhelyét tartanák a legalkalmasabb helyszínnek. A szakszervezetek és a többi polgármester még nem alakították ki végleges álláspontjukat, a lényeg azonban az, hogy a székhely a bányavidék valamelyik városában legyen.

A téli szezonra azonban nem elegendő a Zsil-völgyi bányák kitermelése. Az OKV tervei szerint a hideg szezon 6 hónapjára kb. 400 000 tonna kőszenet szállít a parosényi hőerőműnek és közel kétszer annyit, kb. 750 000 tonnát Marosnémetinek. Mindezek mellett a két hőerőműnek együttesen további félmillió tonna kőszénre lesz szüksége, amit importból fedeznek.