Winkler: Beköszöntött a kiszámíthatatlanság korszaka

Kiszámíthatatlanság korszaka köszöntött ránk mind a politika, mind a gazdaság terén – fogalmazott dévai sajtótájékoztatója alkalmával Winkler Gyula EP-képviselő.

A politikai kiszámíthatatlanság igencsak friss példájaként említette a görögországi Syriza sikerét. – Olyan populista párt nyerte meg a görögországi választásokat, amely a kampány idején elég kritikusan közelítette meg az EU politikáját, illetve minden megszorító intézkedést. A kormányzás azonban valószínűleg árnyaltabb megközelítésre kényszeríti majd a hirtelen feltörő pártot – véli az EP-képviselő, aki szerint tavaly ilyenkor senki sem gondolt volna a Syriza győzelmére.

Úgyszintén előre nem látott fordulatok szemtanúi lehetünk a gazdasági és pénzügyi szférában. 2014 elején semmi sem utalt arra, hogy a nyersolaj hordónkénti ára ötven dollár alá esik és arra sem, hogy a Svájci Központi Bank döntése egyik napról a másikra borítja fel a svájci frank stabilitását. – Három évvel ezelőtt a Svájci Központi Bank úgy döntött, hogy az euróval szemben 1,20-as árfolyamküszöböt vezet be. Múlt héten azonban eltörölték ezt. A döntés következményei jól láthatóak Romániában, de európai és világszinten is. Ha Svájcra gondolunk, akkor egyértelműen az órák, bankok, banki titoktartás mellett a kiszámíthatóságra, tervezhetőségre is gondolunk. Most ez is megingani látszik – fogalmazott az EP-képviselő.

A svájci árfolyamküszöb módosulása nyomán fellépő pánik kapcsán Winkler Gyula elmondta: már tavaly januárban életbe lépett az az EU-s irányelv, amely kimondja, hogy a kereskedelmi bankoknak kötelességük egyéni tárgyalást folytatni minden egyes hitelfelvevővel, és megoldást találni arra, hogy a hitel visszafizethető legyen, akkor is ha előre nem látható gondok lépnek fel. – Az RMDSZ ezen EU-s irányelvre építve már tavaly benyújtotta törvénytervezetét, amely keretet biztosíthatna a jelenlegi devizahiteles gondok kezelésére, amely Romániában is több mint 75 ezer embert érint. De sajnos sem az akkori kormánykoalíciós partenereink, sem a parlament nem vette komolyan ezt a javaslatot, annak ellenére, hogy év végéig mindenképp kötelező lesz Romániában is érvénybe léptetni az EU-s irányelvet – fogalmazott a képviselő

A sajtótájékoztatón Winkler Gyula kitért az Európai Központi Bank (EKB) úgynevezett mennyiségi enyhítési programjára, illetve a Juncker-tervre is, amely 315 milliárd euró beruházást irányoz elő a tagállamokban. Szerinte mindkét intézkedés az unió gazdasági növekedésének beindítását, a jelenlegi stagnálás és defláció leküzdését célozza.

Az EKB intézkedése gyakorlatilag infláció-gerjesztő folyamatként lép fel. Az Európai Központi Bank a következő másfél évben 1000 milliárd euró értékben fog felvásárolni állami és magánkötvényeket az EU-tagállamok területén. – Ez óriási összeg, havonta 60 milliárd euró kibocsátásáról van szó. A cél pedig az euróövezet gazdaságának a fellendítése. Tavaly decemberben 0,8-százalékos deflációról szólt az EU pénzügyi statisztikája. Ez a jelenség veszélybe sodorhatja a gazdaságot, amely ilyen körülmények között megdermed, és leáll a fejlődés, a munkahelyteremtés. Az EKB 2 százalék körüli infláció elérését és megtartását tűzte ki célul. Ezt a jövő év második felére kellene elérni. Az intézkedéstől gazdasági folyamatok láncszerű beindulását remélik, melynek része lesz a hitelkamatok csökkenése, a fogyasztás növekedése, és ezáltal a termelés fellendülése is, ami végső soron gazdasági növekedéshez vezet – mondta a képviselő. Hozzátette: az EKB intézkedése nem rizikómentes, de az USA hasonló irányú, eredményes lépése bizakodásra ad okot. Mindez elsősorban az euróövezetet érinti, ám pozitív hatással lehet a hazai gazdaságra is, hiszen a román export hatvan százaléka Nyugat-Európát: Németországot, Franciaországot, Olaszországot célozza.

A Juncker-terv kapcsán Winkler Gyula úgy nyilatkozott, egyelőre Brüsszelben vitatják, hogy ez a terv ütközik-e a Kohéziós Politikával, amely rendkívül fontos a Közép-Kelet Európai országok gazdasági felzárkózásához. A képviselő szerint nagyon fontos lenne tisztázni, hogy a Juncker-terv ne a Kohéziós Politikát módosítsa, hanem annak kiegészítő intézkedése legyen.

Az EP-képviselő úgy értékelte: túl sok a román kormány által javasolt kétszáz projekt, amelyet a Juncker-tervből szeretnének finanszírozni. Ráadásul a benyújtott projektek jelentős százalékának semmiféle valóságalapja sincs. „Hogy valóban tudjunk a most létrehozandó alapból forrásokat megpályázni, a kormánynak kevesebb, de életképes, jól kidolgozott projekteket kellett volna benyújtania” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Az EP-képviselő emlékeztetett, hogy a Juncker-tervből finanszírozott projektek tulajdonképpen privát szférából érkező beruházások lesznek, hiszen az EU csupán 21 milliárd eurót biztosít e fejlesztési alapból, a további közel 300 milliárd euró magánbefektetésekből származik majd, amelyeknek egyértelmű célkitűzésük lesz a beruházások kamatoztatása. Magyarán: míg a kohéziós alapokból vissza nem térítendő kölcsön formájában jött az EU-s támogatás, addig a Juncker-terv profitorientált befektetésekről szól – hangsúlyozta a képviselő, fiktív példaként említve, hogy ha például egy autópályát a Juncker-terv alapjaiból finanszíroznak, akkor az garantáltan fizetéses autópálya lesz, hiszen a befektetett magántőkének bizonyos időn belül meg kell térülnie.