Zárókonferencia a máriatövis májvédő hatásáról

Zsúfolásig megtelt ma az Vasile Goldiş Nyugati Egyetem kampuszának korszerű konferenciaterme, ahol a HURO/0901/058/2.2.2. jelzésű, az Európai Unió határon átnyúló, a 2007–2013-as időszak régiós fejlesztési alapjának finanszírozásával véghez vitt egyik projekt záró aktusára került sor; ez a Debreceni Egyetemmel való együttműködés a máriatövis (Silybum marianum) májvédő hatásának tanulmányozásával kapcsolatos.

A konferencián, amelyen a két együttműködő egyetem képviselői, köztük túlnyomó részt a programban részvevő tanárok és egyetemisták vettek részt, Aurel Ardelean házigazda rektor köszöntötte a jelenlevőket, értékelve az együttműködés sokrétű eredményeit, a konkrét célkitűzések megvalósításán túl megemlítve azt is, hogy nagyon sok közreműködő alapképzési záróvizsgai, illetve mesterképzői diplomadolgozatot írhatott a kutatások eredményeit felhasználva, egyúttal kedvet kapva a tudományos kutatáshoz is.

Vecsernyés Miklós, a Szegedi Egyetem Gyógyszertudományi Karának dékánja, a projekt magyarországi vezetője előbb röviden a célkitűzéseket és az eredményeket összegezte, majd mind ő, mind Anca Hermenean, a Goldiş Egyetem tudományos kutatásokért felelős prorektora, az aradiak projektvezetője a debreceniek, illetve az aradiak hozzájárulását részletezte. Több más előadás is elhangzott a kétoldalú kutatások hátteréről.

Vecsernyés Miklós a Nyugati Jelen kérdésére elmondta: interdiszciplináris kutatásról volt szó, ugyanis Debrecenben a Természettudományi Kar Alkalmazott Kémia Tanszékének munkatársai végezték el az alapkutatást, vagyis a májvédő hatásáról jól ismert máristövis magvai aktív hatóanyagainak vegyi elemzését, majd ezt követte az adagolási formák, méretek kikísérletezése, azok felszívódási és oldódási feltételeinek ellenőrzésével. A végső célt, miszerint egy, a mostaniaknál hatásosabb májvédő gyógyszer kidolgozását az aradi magánegyetem biológiai, valamint orvostudományi és gyógyszerészeti karának segítségével végezték – állatkísérletekkel. A „mű” kész, most már a szabadalmazáson van a sor, ami azonban további komoly anyagi erőfeszítést igényel, és nem utolsósorban a gyógyszeripar érdeklődését feltételezi. A másfél éven át zajló projektre különben 383 215 euró állt rendelkezésre, ebből 379 547 euró vissza nem térítendő EU-s alapokból.

Vecsernyés Miklós azt is megjegyezte, hogy „mellékesen” egy kozmetikumként is alkalmazható szert is előállítottak, de ennek szabadalmazására még nem gondoltak. Pedig, lehet, hamarabb célt érnének, mint a májvédő gyógyszerrel – tette hozzá immár a kérdező...