Zimándközön újra összeállt a szervezőcsapat

Arad – Vasárnap a Szent István nevére felszentelt katolikus templomban 11 órakor kezdődött templombúcsúi ünnepélyes szentmisével indult a Zimándközi Falunap VII. rendezvénysorozata. A meghatóan bensőséges szertartást követően a templombúcsú meghívottjait a falunap szervezői látták vendégül a kultúrotthonban. Az előtte felállított szabadtéri színpadról valamivel 16 óra után köszöntötték a megjelenteket magyarul Ordódi Beatrix, románul Florea Sânziana műsorvezetők, akik elsőként Gheorghe Vidran polgármestert kérték a színpadra. A polgármester a zimándközieknek megköszönte, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon újabb mandátumra kapott bizalmat és kifejtette: maga a község minden lakosának – annak politikai meggyőződésétől függetlenül – a polgármestere kíván lenni, ezért bárkinek a rendelkezésére áll, ha segítségre van szüksége. El mondta azt is, hogy a választások előtt beindított projekteket folytatni kívánják a község infrastruktúrájának a korszerűsítése érdekében. Kocsis József alpolgármestert maga kérte a színpadra, hogy magyarul üdvözölje az egybegyűlteket. Faragó Péter parlamenti képviselő, miután a falu egyik legnagyobb ünnepének, a Falunap rendezvényének közösségépítő erejéről beszélt, a falu másik nagy ünnepéről, a Szent István-napi templombúcsúról emlékezett meg, illetve Szent István királynak a magyarság keresztény nemzetté válásában játszott elévülhetetlen érdemeit méltatta. Ezek legfőbb bizonyítéka, hogy a történelem viharai közepette, több mint 1000 év múlva is itt élünk a szülőföldünkön, ragaszkodunk nemzeti kultúránkhoz, a hagyományainkhoz, amelyeket átadunk az utódainknak.

A műsorvezetők elsőként az aradi Zámbori Renátát szólították a színpadra, aki lendületes ritmusú kánkánt táncolt vastaps közepette. Utána a zimándújfalui Kankalin néptáncegyüttes következett, amelynek tagjai Mészár Klementina betanításával magyar táncot adtak elő nagy sikerrel. Az ünneplés azonban akkor hágott a tetőpontra, amikor a helybeli Fekete Gyémántok táncegyüttes énekkel kísért cigánytáncokkal szórakoztatta a közönséget. Az ugyancsak községbeli, Andrei Şaguna falubeli Românaşul néptánc együttesnek előbb a gyermekcsoportja mutatott be Ilie Macovei betanításával alföldi román táncot, majd a felnőtt csapat négy párja adott elő néhány táncot, később Cristina Panda, majd Aurel Budugan énekével aláfestve mutattak be jó félórás műsort. Második nekifutásra sikerült megteremteni a technikai feltételeket Căbula Anamaria kezdő szinten bemutatott, háromperces szintetizátor-játékához. Utána újra a Romănaşul percei, majd Zámbori Renáta ritmusos moderntánca következett. A simándi Garofiţa néptánc együttes 6 párja ízléses, fekete-fehér szerelésben, pontosan kidolgozott koreográfiával mutatta be alföldi román táncait, a 40 perces műsoruk azonban nem csak az előadók, a nézők számára is soknak bizonyult. A Fekete Gyémántok újabb fellépése összegyűjtötte a szétszéledni látszó közönséget. A továbbiakban Nicu Romaniuk folklór énekes, majd a Party Mix és Stadler Andrea szórakoztatta a közönséget. 22 órakor tűzijáték, utána az est sztárvendége, a roma-mulatós felfedezettje, a Nóta TV-ből ismert Szabrina élő koncertje következett. A fergeteges hangulatban még a polgármester, Gheorghe Vidran is színpadra került, ahol Vörös Erika tanácsos táncoltatta meg. Szabrina koncertjének a buliján 2 óra utánig mulattak.

A Zimándközi Falunap VII. rendezvénye, természetesen, idén sem jöhetett volna létre a Zimándújfalui Polgármesteri Hivatal, a községbeli vállalkozók, számos magánszemély támogatása, továbbá sok önkéntes ember munkája nélkül. Szabó Sándor ezúttal is 3 jókora bográcsban főzte a sertéspörköltet, a negyedikben a babgulyást, összesen 400 személy számára. Mert sikerre csak akkor lehet vinni egy kezdeményezést, ha a támogatók pénze mellé kerül egy olyan tettre kész csapatszellem is, amelyik meg tud mozgatni 15-20 önfeláldozó személyt, akik két napig éjt nappallá téve dolgoznak, hogy minden a helyén legyen, minden vendégnek jusson inni- és harapnivaló. Zimándközön ezúttal is összeállt a csapat, hogy sikerre vigye a falunapot