A kongresszus után

Amint az várható volt, az elmúlt napok híreit a szombat–vasárnapi RMDSZ-kongresszus uralta. Az Erdélyi Magyar Televízió majdnem élőben közvetítette az eseményt, így Király András beszédét is lehetett látni.

Az emnt.org hétfői sajtószemléjébe felvett 42 írás 57 miniszterívet tölt ki.

És akkor mi van, kérdezheti a kétkedő, amire az egyik lehetséges válasz: lássuk az ígéreteket.

Az RMDSZ elöljárói folyamatosan arról beszélnek, hogy a romániai összmagyarságot képviselik, ezért az összejövetelt akár mindannyiunkénak is tekinthetnénk.

Ráadásul az elnök a jó kétharmados győzelmét párhuzamba állította a Fidesz tavalyi parlamenti kétharmadával.

Igen ám, de míg a Fidesz országos, általános és titkos szavazáson kapta meg a mandátumok 68,13 százalékát, addig Kelemen az RMDSZ belső, szűk körű válogatásain küldötté lettek szavazatainak 69,22%-ával lett elnök, és ez romániai magyar vonatkozásban nem jelenti ugyanazt a legitimitást.

Mit ígér az új elnök, és mi várható?

Az egyik ígéret a 2005-ben csontvázzá soványított kisebbségi törvénytervezet júniusig való megszavaztatása. Ez a jogszabály – ha megszavazzák – ráülteti az RMDSZ-t a romániai magyarságnak juttatott lehetőségekre. Azt a szervezetet, amely már régóta nem szövetség, bár a romániai magyar jövőkép egyedüli letéteményesének tartja önmagát, pedig mindössze csupán egy küszöb-közeli romániai versenypárttá vált.

Másik ígérete Románia régiós átszervezése, amit vagy átpréselnek a törvényhozáson a most divatos felelősségvállalással, vagy sem. Ez a törvény sem az emberekről, az életlehetőségeik javításáról, és területi-kulturális közösségekről fog szólni, hanem csak a Brüsszelből lehívható pénzekről.

Kelemen mozgósítani szeretné a választókat, azokat, akiknek csökkentették a fizetését, nyugdíját, és az utóbbi 15 év RMDSZ-kormányzás miatt is drágult a megélhetésük.

Az új elnök – amint Kádár Jánosék is tették – pártja propagandájának elégtelen voltára fogja a helyzetet, és nem pártja és kormánya rossz gazdasági döntéseire. Dőre reményét – a tartós, és előrejelezhető fejlődést –, a növekvő jólét mézesmadzagát is előhúzta. Ennek megvalósulásától várja a szavazókedv fellendülését.

A rá bízott szervezet életre keltése is foglalkoztatja Kelement: meg kell alakítani az Elnökséget, a Szövetségi Állandó Tanácsot, az SZKT-t, megválasztani a tisztségviselőket.

Ígéri, hogy kormányzás közben majd társadalomszervezési munkát is végeznek.

Mondja, hogy a 21 éve megfogalmazott alapértékek és célok az Ő vezetése alatt sem változnak, de módosulnak a döntéshozatali mechanizmusok, a munkamódszer, a stílus. Nyitni szeretne az emberek felé. Hihető és megvalósítható válaszokat akar adni az emberek kérdéseire.

Szép szavak. Politikustól valók. Olyantól, aki több éven át volt a szervezet kormányzója, ügyvezető elnöke.

De akkor miért nem ezekért a célokért dolgozott? Most miért tenné?

Kelemen tartalommal szeretné megtölteni az erdélyi magyar egyeztető fórumot, azt az intézményt, amelynek munkáját – társelnökeként – 2009. óta bojkottálja. Eddig kerülte az EMNT vezetőivel való találkozókat, most majd keresni fogja ennek lehetőségét. Elhihetjük-e neki?

Azt gondolja, hogy a szövetség alapvető értékei közösek az EMNT értékrendjével, pedig azért lett EMNT, mert már 2003-ban sem lehetett elfogadni az RMDSZ politikai vonalvezetését.

A Magyar Polgári Párttal Kelemen nem kíván foglalkozni.

Kellemetlenül érintette a Fidesz kongresszusra küldött üzenete, de állítja, hogy szoros kapcsolatot kell ápoljanak Magyarország kormánypártjaival. Abból indul ki, hogy nekik is az az érdekük, hogy a nemzeti célokban egymást erősítsék. Akkor eddig miért kiáltott kígyót-békát a Kelemen ügyvezette RMDSZ a Fideszre? Ez egy újabb ellentmondás Kelemen felívelt karrierjében.

A tükörben is Markót látó elnöki pártszólam szerint az RMDSZ felelősséget érez azért, hogy 2012-ben Bukarestben erős politikai képviselete legyen az erdélyi magyarságnak, ezért kezet nyújt az EMNT-nek.

Toró T. Tibor az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, hogy nyitottak az együttműködésre és ezért konkrét változást, politikai cselekvést várnak az RMDSZ-től. Azonban Markó Béla a saját hivatalával, hatásköreivel, kormányban betöltött tisztségével komoly befolyással fog bírni Kelemen újító szándékaira, politikai vonalvezetésére, míg Borbély László leendő politikai alelnök eddig nem tett tanúbizonyságot megújulási potenciálról.

Az EMNT mindig is nyitott volt a párbeszédre, kezdeményezte az EMEF létrehozását, tematizálta annak napirendjét. Önmagával szemben is nagy erőfeszítéseket tett a párbeszéd fenntartásáért, de nem csak a párbeszéd lehetőségét, hanem a közös politikai cselekvések lehetőségét is keresi, a konszenzusos állapotok, a nemzeti minimum megállapítását és ennek mentén a közös cselekvést. Az utóbbi évben ehhez nemigen volt partner az RMDSZ, de talán az új elnök vezetése alatt...

A párt újjászervezése után ez is kiderül.

Nagy István, az EMNT Arad megyei elnöke