Borbély: nem ismerik a romániai törvényeket

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke ma azt nyilatkozta, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatainak kezdeményezői nem ismerik Románia törvényeit.

„Valószínű nem ismerik megfelelően Románia törvényeit. Jelen pillanatban egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi hatóságoknál, ha 20 százalék fölötti a számaránya. Nemrég Csíkszeredában voltam, használták a magyar nyelvet, a román polgármesterek gond nélkül fülhallgatón hallgatták a fordítást. Tárgyalhatunk arról, hogy jó lenne, ha erre lehetőség lenne ott is, ahol 15 vagy 10 százalékos az arány, de ez más kérdés” nyilatkozta Borbély.

Kifejtette a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott határozatok olyanok kezdeményezése, akiknek “nincs különösebb felelősségük” és úgy nyilatkoznak, hogy nem figyelnek arra, mi a megvalósítható.

„Hétfőn, például nem dolgozik a parlament. Ez egy gesztus. A március 15-i ünnepségnek hagyománya van, a miniszterelnök üzenetet küld, ez megszokottá vált. A köztisztviselők törvényében és más jogszabályokban vannak olyan előírások, amelyek lehetővé teszik, hogy a kisebbség nyelvét ismerő személyeket alkalmazzanak. Tárgyalhatunk több nyelvi jogról, de nem így, hogy indoklás nélkül kinyilatkoztatunk, úgy, hogy nem vesszük figyelembe, mit jelentene mindez jogi szempontból”, fejtette ki Borbély.

Körülbelül 300, Kovászna, Hargita és Maros megyei helyi és megyei tanácsos, polgármester, alpolgármester vett részt pénteken délután Sepsiszentgyörgyön a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen. A Szakszervezetek Művelődési Házában lezajlott rendezvényen többségében MPP-s választott tisztségviselők jelentek meg, de eljött néhány RMDSZ-es, független illetve zöld párti képviselő is.

Az összegyűltek elfogadták a napirendre tűzött négy határozatot – egy közülük a magyar nyelv hivatalossá tételére vonatkozik –, illetve a nagygyűlés házszabályát.

Az egyik határozat szerint a magyar nyelvnek Székelyföldön hivatalos nyelvvé kell válnia, ennek az állam nyelvével azonos státuszt kell betöltenie.

A határozattervezet, amelyet januárban hoztak nyilvánosságra előírja, hogy minden székelyföldi lakhellyel rendelkező személynek joga van szóban és beszédben a románhoz hasonló módon szabadon használnia a magyar nyelvet, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, határozatokat kell elfogadniuk, amelyek a két nyelv teljes egyenlőségét biztosítják, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házbizottsága, a helyi önkormányzatok szakértőivel közösen dönt azokról a köztisztviselői állásokról, melyeket csak olyan személyek foglalhatnak el, akik mindkét nyelvet ismerik.

A másik három beterjesztett határozatot – március 15. Székelyföld hivatalos ünnepévé tétele, a román parlament megkeresése a székelyföldi autonómia statútum ügyében, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez fordulás – vita nélkül fogadta el a nagygyűlés.

Az első két határozatot továbbítják a székelyföldi helyi önkormányzatoknak, hogy fogadjanak el helyi határozatot, amely lehetővé teszi alkalmazásukat.

(Mediafax)