Elengedik a görög adósság felét

Csütörtök hajnalra elkészült az uniós válságcsomag: a bankok „önkéntesen” leírják a görög adósság felét, erősödik a mentőmechanizmus, nagyobb lesz a szigor.

Megállapodtak az euróövezeti országok állam- és kormányfői csütörtök hajnalban azokban az intézkedésekben, amelyek reményeik szerint lehetővé teszik az euróövezeti adósságválság hatékony kezelését. A megállapodás utolsó elemeként a vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a görög adósság felének leírásáról. Előzőleg döntöttek arról, hogy ezer milliárd euróra növelik annak a pénzügyi mentőmechanizmusnak – az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) – a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható.

„Önkéntes” adósságelengedés

A megállapodás utolsó elemeként a Brüsszelben tárgyaló vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Mint több résztvevő – köztük Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke – bejelentette, „önkéntes” adósság-elengedésről van szó.

Az erről szóló kompromisszum azt követően született meg, hogy a központi uniós intézmények vezetői, valamint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök egy szűk körű megbeszélésen meggyőzték a bankok képviselőit, hogy a mostanra reális kockázatú görög államcsőd még súlyosabb helyzetbe hozná őket.

Brüsszeli közlések szerint összesen mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásáról van szó, és ennek eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken. Sarkozy a találkozó után bejelentette: a Görögország támogatását célzó új program összértéke 130 milliárd euró körül lesz, és nagyobb része a magánszektortól származik majd.

Biztonságosabb tűzfal

Az uniós vezetők már előzőleg döntöttek arról, hogy ezermilliárd euróra növelik annak a pénzügyi mentőmechanizmusnak – az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) – a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható. Egy kettős megoldást alkalmazó rendszerről van szó: az eszköz a reform után már a bajba került országok újonnan kibocsátott kötvényeinek értékére is garanciát vállal, másrészt lehetővé teszi, hogy az eurózónán kívüli szereplők is befektessenek oda. A mechanizmus Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza a válság továbbterjedését.

Feltőkésített bankrendszer

Még a szerdi esti órákban a teljes, mind a 27 tagországot magába foglaló EU-csúcstalálkozó keretein belül megállapodás született a bankrendszer feltőkésítéséről is. Ennek összes forrásszükséglete az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint 106,4 milliárd euró. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása is. (A legutóbb elfogadott reformokon, a magyar EU-elnökség alatt összeállított, úgynevezett hatos jogszabálycsomagon is túlmutatóan szoros együttműködésről van szó.)

Erősebb kontroll

A megállapodás ezzel kapcsolatban egész sor kiegészítő intézkedést tartalmaz az eurózóna vonatkozásában, köztük az uniós ajánlások kötelező figyelembe vételét, és a nemzeti költségvetések még szorosabb ellenőrzését. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy értékelte: ezekkel a döntésekkel már közel kerültek egy valódi gazdasági unió kiépüléséhez. Megerősítették azt az elhatározást is, hogy ezentúl évente kétszer az euróövezeti vezetők is külön találkoznak. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.

Barroso: az unió bizonyított

A szerda éjjeli európai uniós és euróövezeti állam- és kormányfői találkozón hozott döntések bizonyították, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megőrzéséért – hangoztatta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ülés után Herman Van Rompuy uniós elnökkel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ezt az üzenetet viszi az unió nemzetközi partnereinek is a közelgő G20-csúcstalálkozóra. Mindketten meggyőződésüket fejezték ki, hogy az elhatározott átfogó stratégia segít visszanyerni a bizalmat az euróövezet és a közös valuta iránt. Elégedettnek mondta magát a döntésekkel Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is.