A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak.
A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet január 6-án ünnepelnek. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről: Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Vízkereszt napján szokás leszedni a karácsonyfát.
Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig – ez idén február 13-ra esik – tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél temetése és a tavasz újjászületése, jelképes küzdelmük megjelenítése.
A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos vagy zabáló csütörtök.
A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre – vonatkoznak, amely egyúttal télbúcsúztató szertartás is. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás: például ma is igen híres a mohácsi busójárás.
A jellegzetes farsangi ételek közé tartozik a káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat.
(MTI)
Hozzászólások