Három kutató kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat

Az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a kanadai Ralph Steinmannal megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Beutler és Hoffmann „a veleszületett immunrendszer aktiválásával kapcsolatos felfedezéseiért”, Steinman a „dendritikus sejtek és azok szerzett immunitásban betöltött szerepének felfedezéséért” érdemelte ki a díjat.

A legmagasabb orvostudományi elismeréssel összesen 10 millió svéd korona (mintegy 1,5 millió dollár) jár, ennek felét az első immunológus páros, másik felét Steinman kapja.

A három tudós immunrendszerrel kapcsolatos kutatásai új utat nyitottak a fertőzések, a rák és a gyulladásos betegségek megelőzésének és terápiájának fejlődésében. A 2011-es díjazottak forradalmasították az immunrendszer működéséről alkotott tudásunkat azáltal, hogy az aktiválásához szükséges alapvető elemeket azonosították.

Immunrendszerünknek két vonala van: a veleszületett és a szerzett. Védelmünk első vonala, a veleszületett immunitás képes megölni a behatoló mikroorganizmusokat és gyulladást vált ki, amely hozzájárul a támadás elhárításának sikeréhez. Ha a kórokozók átjutnak ezen a védelmi vonalon, akkor a szerzett immunitás lép akcióba. T- és B-sejtjeivel antitesteket és ölősejteket hoz létre, amelyek elpusztítják a megfertőzött sejteket. A sikeres küzdelem után szerzett immunrendszerünk „memóriájában” megőrzi a támadás emlékét, így egy következő fertőzésnél gyorsan akcióba tud lépni. Egyes esetekben azonban a szervezet saját anyagait is idegenként ismeri fel és megtámadja, ez gyulladásos, autoimmun folyamatokhoz vezethet.

Jules Hoffmann úttörő felfedezését 1996-ban tette, miközben génmódosított muslicák fertőzések elleni küzdelmét vizsgálta. Ennek során talált rá az úgynevezett Toll génre és annak fehérje termékére, és állapította meg, hogy a Toll gén aktiválása szükséges a sikeres védekezéshez. Beutler és munkatársai 1998-ban fedeztek fel egereknél egy, a muslicák Toll génjéhez nagyon hasonló mutációt. Mindez együtt azt mutatta, hogy az emlősök és az apró gyümölcslegyek hasonló molekulákat használnak veleszületett immunrendszerük aktiválására.

Steinman 1973-ban fedezett fel egy új sejttípust, amelyet dendritikus sejtnek nevezett el. Feltételezte, hogy az immunrendszer fontos eleme lehet, ezért megvizsgálta, hogy ezek a sejtek képesek-e aktiválni a T-sejteket, amelyeknek kulcsszerepe van a szerzett immunitásban. Laboratóriumi kísérleteiben kiderült, hogy a dendritikus sejtek jelenléte a T-sejtek élénk válaszát váltotta ki.

Bruce A. Beutler 1957-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Orvosi diplomáját a Chicagói Egyetemen szerezte meg 1981-ben, majd a New York-i Rockefeller Egyetemen és a dallasi Texasi Egyetemen dolgozott kutatóként. Utóbbi helyen fedezte fel az LPS receptorokat, ezért az eredményéért kapta meg a 2011-es orvosi-élettani Nobel-díjat. 2000 óta a Scripps Kutatóintézet genetika és immunológia professzora La Jollában.

Jules A. Hoffmann 1941-ben, a luxemburgi Echternachban született, de egyetemi tanulmányait a franciaországi Strasbourgi Egyetemen végezte, ahol 1969-ben szerzett doktorátust. A németországi Marburgi Egyetemre tett rövid kitérő után visszatért Strasbourgba, ahol 1974 és 2009 között vezette kutatólaboratóriumát. 2007 és 2009 között a Francia Tudományos Akadémia elnöki tisztét is betöltötte.

Ralph M. Steinman 1943-ban, a kanadai Montrealban született, az itteni McGill Egyetemen tanult kémiát és biológiát. 1968-ban a bostoni Harvard Egyetemen orvosi diplomát is szerzett. A New York-i Rockefeller Egyetem munkatársa 1970 óta, ahol 1988-tól az immunológia professzora.

(hirado.hu/MTI)