Kivételes esetben ideiglenes schengeni belső határellenőrzés?

Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szerint uniós eljárásrend alapján kellene lehetőséget biztosítani a schengeni térségben a közrendet vagy a belbiztonságot fenyegető komoly veszély esetén a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítására.

Pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján Malmström előterjesztette elképzeléseit arról, hogy az utóbbi időben tapasztalt migrációs kihívások nyomán miképpen módosítsák a schengeni szabályokat, miképpen garantálják a térségben úton lévő napi több százezer uniós polgár és harmadik országbeli lakos szabad mozgását.

A javaslat – olvasható az előterjesztésről készült ismertetésben – egyfelől az eddigieknél szigorúbb uniós értékelési és nyomon követési rendszert irányoz elő a schengeni szabályok alkalmazásának ellenőrzésére. Másfelől arról szól, hogy a közrend, illetve a belbiztonság súlyos veszélyeztetettsége esetén átmenetileg a belső határokon történő ellenőrzést miképpen lehetne visszaállítani.

A legfőbb uniós végrehajtó szerv, az Európai Bizottság indoklása szerint ha a schengeni térség bármely részének az "integritása" veszélybe kerül, az az egész schengeni térség, sőt, az EU összessége számára is közvetlen következményekkel jár. A jelenlegi, kormányközi szakértői értékelési mechanizmuson alapuló rendszer, amelyben a tagállamok egyedi döntéseket hozhatnak a belső határellenőrzések kivételes visszaállításáról, Brüsszel szerint nem szolgálja a schengeni térségben részt vevő tagállamok egymásba vetett bizalmának növelését és a határellenőrzés nélküli térségben megvalósuló szabad mozgás védelmét.

"A közös térség igazgatásának erősítése és a kritikus helyzetbe kerülő tagállamok megfelelő támogatása érdekében többre van szükség" – olvasható a belügyi EU-biztos hivatala által készített dokumentumban.

Az első javaslat értelmében a jelenlegi, kormányközi szakértői értékelési mechanizmuson alapuló megközelítést uniós alapúvá alakítanák át. A schengeni szabályok alkalmazását a többi tagállam és a Frontex – az EU külső határvédelmét segítő ügynökség – szakértőiből álló csoportok vizsgálnák rendszeresen, előre bejelentett, illetve váratlan ellenőrző látogatásokkal. E csoportok az Európai Bizottság irányítása alatt állnának. Az egyes látogatásokról készített jelentések meghatároznák a hiányosságokat, és egyértelmű, határidővel ellátott javaslatokat tennének azok orvoslására. Az érintett tagállamnak ezek után cselekvési tervet kellene készítenie az ajánlások végrehajtásának mikéntjéről.

Fontos újítás lenne emellett a "schengeni állapotfelmérés", amelynek keretében a tagállami kormányokat képviselő Tanács és az Európai Parlament az Európai Bizottság által benyújtott áttekintés alapján évente kétszer megvitatná a schengeni térség működését.

A másik bizottsági javaslat a belső határellenőrzés visszaállításának uniós alapú döntéshozatali mechanizmusát írja le. A jelenlegi szabályok 25 európai ország között teszik lehetővé az útlevél nélküli utazást, ugyanakkor arra is módot adnak, hogy a tagállami hatóságok a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén kivételesen és ideiglenesen visszaállítsák a határellenőrzést. A brüsszeli bizottságnak azonban az a véleménye, hogy mivel az ilyen intézkedések a schengeni térség egészére kihatnak, a belső határellenőrzések visszaállításának lehetőségét európai szinten, átláthatóan, egységesen és hatékonyan kell kezelni.

Az új szabályok értelmében a belső határellenőrzéseket előre látható események – például nagyszabású sportrendezvények vagy politikai nagygyűlések – miatt csak európai szinten, az Európai Bizottság javaslata alapján, a tagállamok szakértőinek minősített többségű egyetértésével lehetne visszaállítani. Az ilyen döntést csak a ma is érvényes okból lehetne meghozni: ha az intézkedés a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély elhárítása érdekében szükséges. Ilyen esetben általános szabályként a kijelölt határátkelőhelyeken 30 napon át lehetne határellenőrzést végezni, de az engedély meghosszabbítható lenne.

Ettől eltérne az előre nem látott, azonnali fellépést igénylő szükséghelyzetek szabályozása: ilyen esetekben a tagállamok a jövőben is visszaállíthatnák egyoldalúan a határellenőrzéseket, de legfeljebb csak ötnapos időszakra, és ezt már csak uniós határozattal lehetne meghosszabbítani.

Malmström elképzelései szerint a schengeni szabályok alkalmazásában előforduló komoly hiányosságok esetén – például ha egy tagállam nem képes megfelelően védeni az EU külső határainak rá jutó szakaszát – úgynevezett támogató intézkedések meghozatalára is sor kerülhetne, ide értve az olyan technikai és pénzügyi támogatást is, amelynek forrása az Európai Bizottság, a többi tagállam, a Frontex vagy más ügynökség – például az Europol vagy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal. Amennyiben a komoly hiányosságok a támogató intézkedések ellenére sem szűnnek meg, úgy határozatot is lehetne hozni a belső határellenőrzések ideiglenes visszaállításáról, de az ilyen, végső esetben alkalmazott intézkedésnek mindenképpen uniós szinten kellene megszületnie.

(Kárpáti János /MTI)