Megvannak az idei Nobel-békedíjasok

Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök, honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee és egy nőjogi és demokráciapárti aktivista, a jemeni Tavakkul Karman kapta az idei Nobel-békedíjat a norvég bizottság.

Thorbjörn Jagland, a díjat odaítélő bizottság elnöke azzal indokolta a döntést: a két libériai nő sokat tett a nyugat-afrikai országban 13 éven át dúló polgárháború lezárásáért, míg Karman a Jemenben zajló rendszerellenes tiltakozó megmozdulás egyik legismertebb alakja.

A díjazottak „erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért” – áll a bizottság indoklásában.

A libériai „vaslady” négygyermekes anya

A 72 éves Ellen Johnson-Sirleaf Afrika első, demokratikusan megválasztott női elnöke. A Nobel-békedíj indoklása szerint 2006-os államfői beiktatása óta a politikus – akit kedden várhatóan újabb öt évre megválasztanak Libéria elnökének – „hozzájárult ahhoz, hogy fennmaradjon a béke Libériában, továbbá előmozdította a gazdasági és társadalmi fejlődést, erősítette a nők helyzetét a nyugat-afrikai országban”.

Ellen Johnson-Sirleaf bámulatra méltó karriert tudhat maga mögött: a 72 éves libériai asszony a világhírű Harvard Egyetemen tanult, majd fokról fokra megmászta a szamárlétrát, az ENSZ-ig, illetve a Világbankig jutva.

Pályájának csúcsa azonban az volt, amikor 2006-ban az afrikai kontinens első női elnökeként letette a hivatali esküt.

„Ez kitárja az ajtót a nők előtt az egész kontinensen” – örvendezett akkor Johnson-Sirleaf. „És én büszke vagyok rá, hogy én vagyok, aki kinyitja ezt az ajtót.”

Bár a feddhetetlen, hajlíthatatlan és akaraterős nő igazi „vaslady”, feladata minden volt, csak nem egyszerű.

Az 1938-ban Monroviában született közgazdásznak egy olyan ország gyeplőjét kellett kezébe vennie, amely tíz év polgárháború után a szakadék szélén tántorgott. A négygyermekes anya és nyolc unokával rendelkező nagymama egyik legfontosabb feladatának kezdettől fogva azt tartotta, hogy segítsen az egykori gyermekkatonáknak visszailleszkedni a társadalomba.

Emellett dél-afrikai mintára létrehozott egy igazságtevő és megbékélési bizottságot, amely a polgárháború szörnyűségeit vizsgálja, és célja a béke és a stabilitás helyreállítása az országban.

Johnson-Sirleafet a Newsweek amerikai hetilap 2010-ben beválasztotta a világ tíz legjobb államfője közé, míg a The Economist gazdasági folyóirat Libéria legjobb elnökeként írt róla. Az asszony már a Nobel-békedíj előtt több kitüntetést kapott fáradhatatlan munkájáért.

***

Leymah Gbowee nemzetiségtől és vallástól függetlenül mozgósította a nőket a libériai polgárháború lezárása és a parlamenti választásokon való részvétel érdekében – állítja indoklásában a bizottság.

***

Tavakkul Karman keserves körülmények között, az „arab tavasz” előtt és után egyaránt vezető szerepet játszott Jemenben a nők jogaiért, valamint a békéért és a demokráciáért folytatott küzdelemben – áll a bizottság indoklásában.

„A díj megtiszteltetés minden arab, minden muszlim és minden nő számára. Ajánlom ezt a díjat az arab tavasz minden aktivistájának” – mondta a díjazott pénteken, alig egy órával a díj kihirdetése után arab hírtévéknek a jemeni főváros központjából, a „változások teréről”, amely a tiltakozások középpontja. Hozzátette, folytatják békés mozgalmukat, „nem hagyjuk, hogy forradalmunk befejezetlen maradjon, demokratikus, modern Jement akarunk”.

A bizottság reményét fejezte ki, döntésük „hozzá fog járulni ahhoz, hogy véget érjen a nők elnyomása, amely ma is gyakorlat sok országban, és ráébreszt arra, hogy a nők milyen nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a demokrácia és a béke szempontjából”.

Tavaly egy bebörtönzött kínai ellenzékit tüntetett ki a norvég bizottság az átszámítva 1,1 millió eurós pénzjutalommal járó Nobel-békedíjjal, tavalyelőtt Barack Obama amerikai elnököt.

(hirado.hu/MTI)