Nagy János: Ma nem fegyverekkel, hanem bölcsőkkel kell küzdeni a magyar megmaradásért

Ma nem fegyverekkel kell küzdenie a magyarságnak, hanem bölcsőkkel, mert ahol van magyar gyermek, ott van magyar megmaradás – hangoztatta Nagy János államtitkár szombaton az erdélyi Krizbán, a magyar kormány támogatásával épült óvoda és oktatási központ avatásán.

A Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár hozzátette: ma a magyar nyelvszigeteken, a szórványban ez már nem elég. Aki magyarnak született, meg is kell tartani magyarnak, ezért támogatja a magyar kormány az oktatási-nevelési intézmények építését és felújítását Erdély-szerte.

„Ezért kell intézményeket, magyar intézményeket építeni, felújítani, szellemmel és lélekkel megtölteni. A magyarnak nevelést és a magyarnak megtartást nem lehet elég korán kezdeni. Épp ezért döntött úgy Magyarország kormánya, hogy még az elemi iskola előtti oktatási-nevelési intézmények építésének és felújításának egész sorát indítja meg Erdélyben” – magyarázta az államtitkár.

Kiemelte: ebben a küzdelemben a magyar kormány legfontosabb, legtapasztaltabb és legedzettebb szövetségesei a magyar történelmi egyházak, köztük a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, amely hét óvoda építésében volt partnere a kormánynak Besztercétől Krizbán át Fogarasig.

„Magyarország kormánya nevében köszönöm a szülőknek, hogy ebbe az intézménybe íratják a legféltettebb kincseiket, a gyermekeiket. Köszönöm az itt dolgozó szakembereknek, pedagógusoknak és dolgozóknak, hogy megtöltik az épületet magyar szóval, magyar játékkal, magyar énekkel, magyar szellemmel” – mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.

Nagy János szerint a brüsszeli vezetést is olyanokra kell cserélni, akik a demográfiai gondokat nem migrációval, hanem hatékony családpolitikával kezelik.

„Európa jelenlegi vezetői nem érdemelnek több esélyt, Brüsszelben változásra van szükség, és szükségünk van egy olyan Európára, amely a háborús uszítás helyett a békéért dolgozik. Egy olyan Európára, amely a demográfiai problémát nem a migrációval, hanem a hatékony családpolitikával kezeli. Egy olyan Európára, amely a gyökértelen és öngyilkos gender-blabla helyett a keresztény értéket védi és éli. És egy olyan Európára, ahol az őshonos kisebbségek egy-egy ország ékességei, nem pedig veszélyforrásai” – sorolta az államtitkár.

Arra buzdította az erdélyi magyarokat: júniusban küldjenek „kipróbált, méltó, harcos” képviselőket a brüsszeli és a helyi testületekbe, hogy „győzzenek a magyarok”.

„Ne feledjék: ha nem ülünk ott az asztal körül, könnyen a menüsoron találhatjuk magunkat. Ötven nap múlva döntést hozhatnak. Semmit rólunk nélkülünk!” – biztatta a választáson való részvételre az óvodaavatóra összegyűlt barcasági szórványközösséget Nagy János.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntőjében kiemelte: szórványban mindig sokkal nagyobb kihívás, mint a tömbben élőknek, az identitás – a nyelv, hit, kultúra – megőrzése, ezért is ünnepi pillanat Krizbán egy olyan oktatási intézmény avatása, amely a megmaradást szolgálja. Az 1989-es rendszerváltás után egy széteső magyar közösségnek kellett újrakezdenie az építkezést Erdélyben, a talpraállást szerinte nem a „Merjünk kicsik lenni!” kishitű életszemlélet, hanem a 13 éve bekövetkezett budapesti nemzetpolitikai fordulat tette lehetővé.

Kelemen Hunor azt mondta: az utóbbi bő évtized az erdélyi magyar közösség megerősítését szolgáló építkezéssel telt, amelynek során a magyar kormány által indított nemzetpolitikai programokat az RMDSZ – kormányzati szerepvállalása idején – romániai költségvetési forrásokból megvalósuló, országos bölcsődeépítési programmal, délutáni oktatási programmal egészítette ki.

Az RMDSZ elnöke szerint a nagy változások évtizede következik, és fontos, hogy a magyarok ne legyenek ezek vesztesei. Arra hívta fel a figyelmet: olyan ideológiák nyernek teret, amelyek béklyóként tekintenek a hagyományokra, a régi értékekre, a hitre, a kereszténységre és a gyökereik elvágására biztatják a kis, erős közösségeket, ahogyan annak idején a kommunisták is a hagyományos közösségek szétverésére törekedtek falurombolással, templomok lerombolásával és az anyanyelv használatának korlátozásával.

„Mi pedig ellenkezőleg, úgy tekintünk ezekre az értékekre, mint üzemanyagra, mint gyökérre, mint szilárd sziklára, talajra, amelyre hogyha a lábunkat megvetettük, akkor biztos, hogy a jövőt építeni tudjuk. Ez kell legyen az irány!” – hangoztatta az RMDSZ elnöke.

A csaknem 3000 lakosú barcasági Krizba községben 282-en vallották magukat magyarnak a legutóbbi népszámláláson. A kevesebb mint három év alatt felépült krizbai óvoda és oktatási központ megvalósulását Magyarország kormánya csaknem 280 millió forinttal támogatta. (MTI)

Adorjáni Dezső Zoltán püspök (b1), Bencze Nimród krizbai lelkész (b2), Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (j2) és Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár (j1), valamint helyi óvódások az Evangélikus-Lutheránus Egyház, a magyar kormány Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjának támogatásával épült új óvodaépületének átadásán az erdélyi Krizbán 

Fotó: MTI/Veres Nándor