Politikai akarat kérdése a gyermeknevelési támogatás és a nyugdíjemelés

Mint az ismert, a kormány idén mindössze 15 százaléknyi emelést ígért a gyermeknevelési támogatás és a nyugdíjak tekintetében. Ezt az ígéretet is csupán kényszerből tette meg a kabinet, mivel az Alkotmánybíróság a hónap elején úgy határozott, hogy alkotmányos az a törvény, amely hatályon kívül helyezi a gyermeknevelési pótlék megkétszerezését augusztus elsejéig elhalasztó, 2020/2-es sürgősségi kormányrendelet, így jövő hónaptól 300 lejre kellene nőnie a jelenlegi 150 lejes szintről a 2–18 éves korosztálynak járó juttatásnak, a fogyatékkal élő kiskorúaknak pedig havi 600 lejt kellene kapniuk.

Érdemes időrendben áttekinteni, milyen jogi csűrés-csavarás vezetett a jelenlegi helyzethez. A Hivatalos Közlönyben folyó év január14-én megjelent 14/2020-as törvény megduplázza a gyerekpénzt, 150 lejről 300 lejre.  Rá két napra a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el (OUG 2/2020), ezzel kitolta a törvény hatályba lépésének időpontját 2020. augusztus 1-ig. A parlament június 3-án elfogadott egy törvényt, amellyel visszautasította az említett kormányrendeletet, ezt a törvényt pedig a kormány megóvta azAlkotmánybíróságon. Július 15-én az Alkotmánybíróság visszautasította a kormány óvását, a döntés július 22-én megjelent Románia Hivatalos Közlönyében is. Mivel ez megtörtént, Iohannis elnök ki kell hirdesse a gyerekpénz emelését augusztusig kitoló kormányrendeletet hatálytalanító törvényt, és ha ez megtörténik, életbe lép az eredeti, a gyereknevelési támogatást megduplázó rendelkezés. Magyarán szólva a kormány eddig mindent megtett, és valószínűleg – a saját maga által kiválasztott – augusztus 1-i határidő után is mindent megtesz majd, hogy ne kelljen emelnie a támogatás összegét, ami viszont egyértelműen törvényszegés lenne. Hogy erről elterelje a figyelmet, valamint hogy elkerülni próbálja a választók szimpátiájának elvesztését, meglebegtették a 15 százaléknyi emelés ígéretét.

Az egyszerre nevetséges és felháborító „emelés” valójában szinte semmit nem javítana a kisgyermekes családok, illetve a nyugdíjasok életminőségén, hiszen a gyermeknevelési támogatás esetében ez mindössze 22 lejt jelent, de nem sokkal jobb a helyzet a nyugdíjak esetében sem. Románia három évtizeddel a rendszerváltás után is Európa egyik legalacsonyabb összegű támogatását nyújtja a családoknak, és a nyugdíjasok zöme egy ledolgozott élet után sem érezheti a társadalom megbecsült tagjának magát, hiszen jövedelme messze nem elegendő egy nyugodt, felhőtlen öregkorhoz. Jellemző a kormány cinizmusára, hogy a nyugdíjak esetében még csak magyarázni sem akarja az emelés alacsony mértékét. A kabinet ahelyett, hogy az évtizedes leszakadás leküzdéséért mindent megtenne, és valós terveket mutatna fel a helyzet javítása érdekében, napi politikai küzdelmek, filléres alkudozások tárgyává teszi mindkét jövedelemtípust, az állandó bizonytalanság állapotában tartva mind a súlyos adóterheket hordozó, a jövő generációk sorsában kulcsszerepet játszó családosokat, mind pedig az országot évtizedekig verejtékes munkával építő, sok esetben máról holnapra tengődő szépkorúakat.

0A tényeket figyelembe véve nem tudjuk elfogadni azt az állítást, hogy nincs anyagi fedezete a gyermeknevelési támogatás és a nyugdíjak valódi emelésének, bár a kormány a járványhelyzetet kihasználva igyekszik ezt az álláspontot érvekkel alátámasztani. Addig a pillanatig, míg Romániában nincs egyszer és mindenkorra eltörölve minden speciális nyugdíj, és amíg például a belügyi szervek dolgozói, a politikai pártok és azok vezetői számolatlanul költhetik a milliárdokat, valamint óriási összegeket emészt fel fizetésük és különleges juttatásaik, mindig van honnan átcsoportosítani a társadalom valódi értéket előállító tagjai életminőségének javítására. A gyermeknevelési támogatás és a nyugdíjak normális mértékű emelése éppen ezért nem lehet politikai alkuk tárgya, ezek tekintetében csak a szakmai érvek, és a politikai konszenzus lehet irányadó. A Néppárt kiáll a társadalom e két legkiszolgáltatottabb csoportja mellett, és továbbra is felemeli hangját érdekeik képviseletében minden lehetséges fórumon. Amennyiben a helyzet nem változik, a Néppárt a nép ügyvédéhez fordul, kérve, hogy törvényes lehetőségeivel élve tegyen lépéseket az ügyben.

Az Erdélyi Magyar Szövetség közleménye