Szakmai képzést tartottak Székelyudvarhelyen

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére elkészült a Mikó Imre Terv egy átfogó stratégiai terv, amely az országban élő magyar kisebbségek életminőségének javulását szolgálja, egy életképes „jövőképet” igyekszik nyújtani. 

Ennek bemutatásaként kétnapos szakmai képzést szervezett Székelyudvarhelyen mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakemberek, kis- és középvállalkozók számára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a „Bethlen Gábor” Alapítvány – „Agrárium, erdőgazdálkodás és finanszírozási lehetőségek” címmel. Az alapítvány 2000-ben jegyezték be, azzal a fő céllal, hogy támogassa az erdélyi kis és középvállalkozásokat.

A Bethlen Gábor Alap ZRT. által támogatott képzés nyilvánvaló hozadéka – a résztvevők szakmai tudása és személyes készségfejlesztése mellett – a résztvevő szakemberek közötti kapcsolati háló erősítése, a potenciális együttműködési lehetőségek feltárása és új ötletek generálása volt. Erdély egyes térségeiben a mezőgazdasági termelés mindig is meghatározó szerepet játszott, ezért is tartottuk fontosnak az ezen ágazatban tevékenykedők segítését, különböző szakemberek bevonásával. Az esemény február 22-én, pénteken délután 4 órától vette kezdetét.

Elsőként László János, az Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: nagy szükség van a hasonló gazdasági fórumokra ebben a nehéz gazdasági helyzetben, illetve a vállalkozóknak is jelentős segítség egy ilyen képzés, ugyanis az utóbbi időben a gazdasági válság miatt visszaesett a vállalkozói kedv, ugyanakkor félő, hogy egyre kevesebb fiatal vág bele egy vállalkozás elindításába. A képzés célja, hogy tudatosítsák a vállalkozókban, hogy vannak lehetőségek, és hogy az itthoni természeti erőforrásokat aktívan használják fel, amihez azonban humánerőre van szükség. A kétnapos rendezvénysorozat központi témája a Mikó Imre Terv volt, hogy mit jelent ez az erdélyi magyarságnak, a nemzeti közösségnek. A Mikó Imre Terv kidolgozását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezte 2010-ben. Ez a terv tulajdonképpen az erdélyi magyarságnak egy átfogó gazdasági stratégiát fogalmazott meg, most pedig a cél azon források felkutatása, amelyek biztosítják ennek sikerét. László János hangsúlyozta: az erdélyi magyar közösségnek a fennmaradása a gazdaságától is függ, a Mikó Imre Terv pedig biztosítja azokat a kitörési pontokat, melyek jellemzőek ott, ahol az erdélyi magyarság többségben él, azaz a Székelyföldön. Éppen ezért a képzésen is inkább a székelyföldi természeti adottságokról, mezőgazdaságról, erdőgazdálkodásról esett szó.

Az eseményen részt vett Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is, aki többek között elmondta: a Mikó Imre terv az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyik nagy vállalkozása, amely néhány év alatt egy 180 oldalas erdélyi gazdasági fejlesztési stratégiát tett le az asztalra. Most pedig az az időszak következik, amikor létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek ebből a tervből gyakorlati irányba mozdítják el a közösségünk szekerét. Ugyanakkor operatív programokat fogalmaznak meg, majd hozzárendelik a megfelelő költségvetést is, mellyel ezeket a programokat gyakorlatba lehet majd ültetni. Toró T. Tibor úgy véli: ezen a képzésen a Mikó Imre Tervben résztvevő szakértők, illetve olyan gazdák/vállalkozók voltak jelen, akik igénylik a támogatást annak érdekében, hogy a szülőföldjükön boldogulni tudjanak. Hozzátette: jelenleg a forráskeresés a cél, illetve az, hogy végre induljon el a kezdeményezés, és ne csak írott papír maradjon a Mikó Imre Terv. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint nem elég erős egyedül az erdélyi magyar közösség, hiszen nem rendelkezünk sem olyan típusú közigazgatási kerettel, mintha saját országunk lenne, illetve autonómiánk sincs, viszont míg a politikusoknak az a dolguk, hogy a közjogi keretet megteremtsék, és megvívják azokat a politikai harcokat, amelyek ide vezetnek, addig sem lehet ölbe tett kézzel ülni. „A civil társadalom, a vállalkozói szféra, az akadémiai szféra, a kutatóműhelyek haladhatnak előre, és legalább ami rajtunk múlik, amit önerőből képesek vagyunk megtenni, azt tegyük is meg” – fogalmazott Toró, aki szerint ez a képzés pontosan ezt szolgálja, hiszen olyan fontos területet választottak ki mint a föld,erdőgazdálkodás és minden ami ezzel kapcsolatos, a bevont szakértőkkel közösen pedig ily módon szeretnék segíteni a kisvállalkozókat, gazdákat.

A köszöntőbeszédek után az érdeklődők Kiss Adél, a Pro Educatione Egyesület képviselője által tartott előadást hallgathatták meg, aki a székelyföldi földtulajdonról és annak használatáról vázolt helyzetképet az egybegyűlteknek, előadásának címe „Földtulajdon és földhasználat Székelyföldön: Sajátosságok és kihívások” volt. Az előadás során a jelenlévők birtokába jutottak számos olyan kutatási eredménynek, amely egy általános helyzetképet mutatott be a földhasználat és gazdálkodás kérdéskörében. Többek között szó volt a családi háztartások jelenlegi helyzetéről, a földbirtoklásban bekövetkezett változásokról, a birtokszerkezet fontosabb jellemzőiről, illetve a földhasználat módjáról. Ezen kívül az előadás keretében terítékre került a földtulajdonok és a gazdálkodók legfontosabb problémáinak feltérképezése, a gazdaságok hatékony működtetését akadályozó tényezők számbavétele, a földtulajdon szerepe család megélhetésében, valamint a jövővel kapcsolatos elképzelések.

A képzés folytatásaként Lukács Gábor, a Csíkdánfalvi Közbirtokosság elnöke szólalt fel, aki helyzetképet tárt a jelenlévők elé a közbirtokosságok múltjáról, jelenéről illetve jövőjéről.

Az előadássorozat második napját Mátis Jenő, az EMNT gazdasági alelnöke, a BGA Mikrohitelezési Társaság vezérigazgatója nyitotta meg, aki részletesen ismertette a 13 éve működő mikrohitel programot, majd folyatódtak az előadások, hazai és külföldi szakemberek tolmácsolásában. A résztvevők betekintést nyerhettek a Corvinus Zrt. határon túli tőke befektetési tevékenységébe, amelyet Lázár Bálint,a Corvinus Zrt. befektetési igazgatója mutatott be. Ezen kívül szó volt az Export elő- és utófinanszírozásról, exportbiztosításról, illetve garanciavállalásról az Eximbanktól”. Mindezekről Gérnyi Gábor,a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. – Eximbank (Magyar Export- Import Bank Zrt.) vezető- tanácsadója tartott előadást. Az előadássorozatot Gáll Zoltán, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat székelyudvarhelyi irodavezetője zárta, akinek köszönhetően a jelenlévők megismerhették a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszközeit és kapcsolódási pontjait a Wekerle- illetve a Mikó Imre Tervhez. A képzést mindkét nap kerekasztal beszélgetés zárta.

A rendezvény alatt ülésezett az EMNT Gazdasági és vidékfejlesztési Szakbizottsága. A László János elnök vezette ülésen áttekintették az első félévi tevékenységi tervet és döntéseket hoztak a bizottsági munka hatékonyságának növeléséről. A megnövekedett feladatok hatékony megoldására döntés született a vidékfejlesztési és mezőgazdasági albizottság létrehozásáról.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében

Mátis Jenő,