Verespatak: „Nem, nem és nem!”

A bukaresti magyar nagykövet szerint ez az álláspontja Magyarországnak a bányanyitás kapcsán.

Budapest számára világos, hogy a Verespatakra tervezett, ciántechnológiás eljárást alkalmazó aranybánya engedélyeztetése Románia belügye, Magyarország azonban ellenzi a bányanyitást, jóváhagyása esetén pedig több mint 300 kérdése lesz - jelentette ki Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet csütörtöki sajtótájékoztatóján. "Nem, nem és nem!" - válaszolt a román újságírók azon kérdésére, hogy mi Magyarország álláspontja a bányanyitás kapcsán.

"Magyarországnak keserű tapasztalatai vannak a nagybányai ciánszennyezés miatt" - mondta Füzes. "Hiába mondják, hogy a hasonló technológiával működő kanadai vagy dél-amerikai bányák gond nélkül működnek, mi nem értünk egyet a tervvel.

Az azonban világos, hogy a döntés a román kormány kezében van" - mondta a nagykövet. Hozzátette: amennyiben Bukarest a verespataki bányanyitás mellett dönt, Magyarországnak több mint 300 kérdése lesz ez ügyben, az esetleges végzetes következmények elkerüléséhez szükséges pénzalapoktól kezdve a környezetvédelmi és műemlékvédelmi kérdésekig.

Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter a Verespatakra tervezett bányát támogatókkal való csütörtöki találkozóján úgy fogalmazott: a tíz éve történt nagybányai ciánszennyezést követően a bukaresti hatóságok rendkívül óvatosan kell hogy eljárjanak, amikor ciántechnológiás eljárást alkalmazó bányanyitásról döntenek.

A kanadai-román Roşia Montană Gold Corporation Verespatakon legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretne kibányászni 17 év alatt. A bányanyitást ellenzik a környezetvédők és Magyarország is, a környezeti kockázatok miatt. A cég ugyanis ciántechnológiát alkalmazna a színesfém-kitermelésben.

(FH/Hírszerző)