A könyvek világa nincs leáldozóban!

Nincs leáldozóban az olvasás, a könyvek világa – állítja Demeter László, a baróti Tortoma és a budapesti Heraldika könyvkiadók igazgatója, aki e hét elején rendkívül tömör könyvbemutatón ismertette a dévai Szent Antal-plébániatemplomban az általa vezetett kiadók legfrissebb termékeit. A bemutató, illetve azt követő beszélgetésünk is a két kiadó rövid ismertetésével kezdődött.

– A baróti Tortoma Kiadó nevének eredetéről el szoktam mondani, hogy Erdővidéken, Barót határában strázsál a mintegy 700 m magas Tortoma domb, s nevének felvételével a kiadónk alapszándékára kívántunk utalni: őrködni szeretnénk a magyar kultúra felett, kiadványainkkal feltárni, gyarapítani kívánjuk értékeinket. A Heraldika Kiadót egy esztendeje vásároltuk meg, és némi büszkeséggel tölt el, hogy erdélyiként budapesti kiadót is működtetünk, és arra is büszke vagyok, hogy az igazgatásunk alatt megjelent első könyv éppen Fiumét mutatja be. A kötet Juhász Imre magyarországi jogász és alkotmánybíró tollából származik. Fiumét a hajdani magyar kikötővárost a magyar szentkorona legszebb ékkövének is szokták mondani. 1918-ig Magyarországnak kijárata volt az Adriára, és nagyon fontos volt a magyar állam számára, hogy kiépítse a kikötőt, hiszen ez az ország gazdasági erejét is mutatja. És a befektetett több mint 55 millió aranykorona meg is hozta az ország számára a gazdasági erősödést. Ugyanakkor kulturális, történelmi szempontból is érdekes város Fiumé. Hiszen egy olasz többségű városról van szó, de az 1918-as népszámlálás szerint a lakosságnak 13 százaléka magyar ajkú, ami ha jól emlékszem, hatezer embert jelent. A megfelelő intézményrendszerrel, iskolákkal, egyesületekkel, újságokkal. Tehát egy külön színfoltja a magyar történelemnek és 1918-ig Magyarországnak is, Fiumé.

– A továbbiakban bemutatott kötetek is szorosan kapcsolódnak a monarchiához, bár már jóval ennek szétesése utáni időszakot jelenítenek meg.

– Babucs Zoltán magyar történész, az egyik legkiválóbb ismerője ennek a korszaknak és több kötete is megjelent mind a Heraldika, mind a Tortoma Kiadónál. A Nagyvárad hazatér 1940. szeptember 6. című a legfrissebb ilyen témájú kötetünk, ami épp az évforduló napjára jelent meg, ott is mutattuk be, Nagyváradon. Illetve Csíkszereda és Kézdivásárhely hazatérése is gazdagon illusztrált fényképes album, természetesen a megfelelő történelmi tanulmánnyal mutatja az adott korszak hangulatát, a történelmi eseményeket. Többször is elmondtam már, hogy a 20. században az erdélyi magyarságnak, de talán az egész magyar nemzetnek a legeufórikusabb pillanata ez az eseménysor, amikor a területi visszacsatolások történtek. Hiszen a 20-22 évnyi más uralom miatti nyomás után a felszabadulás érzését hozta meg a mi népünknek és kitörő lelkesedéssel fogadták a bevonuló honvédeket, illetve ott, ahol a kormányzó úr, főméltóságú Horthy Miklós is tiszteletét tette, pláné fantasztikus hangulat volt.

– A Tortoma Értéktár sorozat két kötetével is megismerkedhettek a dévaiak...

–  Ajgner Jenő szegedi, most Bécsben élő történész két kötetéről van szó. És azért is érdekesek, mert mindkettő kötődik Hunyad megyéhez is. Kinizsi Pál ugye a kenyérmezei ütközet és élete nagyon sok eseménye révén, akárcsak Magyar Balázs. És olyan személyiségekről van szó, akikről most lehet, hogy rossz szóval élve, de sikerült lefújni a port. Közérthető stílusban ír a szerző mindkettőjükről, úgyhogy akit érdekel a téma, az méltán haszonnal forgathatja mindkét kötetet.

– A Hargita-hegység bemutatását úgy konferálta fel, mint egy nagyon hosszúnak ígérkező sorozat első darabját. Mi a kiadói terv?

–  A Kárpát-koszorú hegyei a címe ennek a sorozatnak, és az első kötet Zsigmond Enikő geológus tollából származik, ő a Hargita-hegység túrakalauza. És hát eddig nem volt ilyen kezdeményezés, hogy Orsovától Dévényig vagy Pozsonyig az egész Kárpát-koszorút felölelő túrakalauz-sorozat jelenjen meg. Mi ebbe vágtuk bele a fejszénket, bízunk benne, hogy az elkövetkező 15-20 esztendőben mind a 152 hegységet sikerül bemutatni, a Tátrát, a Kárpátokat, az Erdélyi-szigethegységet, tehát mindazt, ami a Kárpát-koszorú részét jelenti. És nagyon fontos, hogy mindenhol a magyar helynévanyagot próbáljuk belefoglalni ezekbe a kötetekbe és mindazokat a magyar és nem csak magyar értékeket, melyek ezekben a hegységekben látogatásra méltóak, e kötetek révén tudjuk tolmácsolni az olvasók, a turisták felé.

– Furdal a kíváncsiság, hogy mi lesz a következő kötet ebből a sorozatból?

– Kovács Lehel, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke a Csukás-hegységet bemutató kötetét fogja hamarosan az olvasók asztalára tenni, közreműködésünkkel. Illetve Dukrét Lajos Sepsiszentgyörgyön élő természetjáró a Bodoki-hegységet bemutató köteten dolgozik.

– A Híres emberek sorozatból két olyan kötet került most a dévai érdeklődők elé, melyeknek szerzője az itt élő Kun-Gazda Gergely...

– E sorozat igazából füzet jellegű kötetek formájában egy-egy jeles személyiségnek az életpályáját mutatja be ismeretterjesztő szándékkal, azért hogy bárki, aki röviden szeretne tájékozódni egy erdélyi és nem csak erdélyi személyiség életpályájáról, akkor ezek a kis kötetek kapóra jönnek. Az itt bemutatott két kötet Károli Gáspár és Heltai Gáspár életét, munkásságát ismerteti.

– A dévai bemutató egy verseskötet, illetve egy néprajzi kötet ismertetésével zárult.

– A Sepsiszentgyörgyön élő Czegő Zoltán írónak, költőnek eddig megjelent publicisztikai, illetve verseskötetének legutóbbi darabjáról van szó. És megtiszteltetés számunkra, hogy bennünket keresett meg, hogy az utóbbi két és fél esztendő verstermését kötetbe foglalva kiadjuk Haragos harangok címmel. A néprajzi tárgyú kötet pedig Halász Péternek egy monográfia jellegű néprajzi munkája, Az első csóktól az első gyermekig címmel és a moldvai csángó magyaroknak a párválasztási szokásait mutatja be. A tíz esztendeje Gyímesben élő Halász Péterről tudni kell, hogy ő agrármérnök végzettséggel a legkiválóbb magyar néprajzkutatók sorába emelkedett, évtizedeken keresztül járta a moldvai csángómagyar falvakat és az ott szerzett ilyen jellegű tapasztalatait, illetve kutatásait foglalja össze ebbe a kötetbe. Fantasztikus anyag, ajánlom mindenkinek.

– Manapság sokan jósolgatják az írott, nyomtatott szó halálát. Úgy vélik, a könyvek ideje lejárt. A Tortoma mégis konokul kitart a könyvek mellett, ráadásul olyan tematikákban is, amely eleve nem számít túl széles olvasóközönségre. Kiadóvezetőként hogyan látja a könyvek jövőjét?

– Aki azt mondja, hogy a könyvek visszaszorulóban vannak, én annak cáfolnám, vagy legalábbis árnyalnám a kijelentését. Nekünk könyvesboltunk is van Baróton és erdélyikönyv.hu néven webáruházat is működtetünk. És az a tapasztalatunk, hogy igen, van egy olvasóréteg, amely megmaradt. Sőt a magyar könyvterjesztők és könyvkiadók egyesületének évről évre készül egy statisztikája, ami elsősorban a magyarországi könyvfogyasztási adatokat mutatja. És ebben azt láthatjuk, hogy bár valóban volt egy elég drasztikus visszaesés a könyvpiac forgalmában, de az utóbbi 5-6 esztendőben folyamatos növekedés tapasztalható, ami végül is azt jelenti – és az itteni tapasztalatunk is az –. hogy egyre többen ismét könyvet fognak a kezükbe. És azt is mondjuk, hogy a fiatalok nem olvasnak, a gyerekek nem olvasnak. Dehogynem! Csak éppen meg kell találni, hogy mit olvassanak. Vannak olyan népszerű sorozatok a fiatalok körében, amiből képes elolvasni mind a három vagy négyezer oldalt. Megveszi mind a nyolc kötetet. Most itt nem akarok konkrét címeket emlegetni. De igen, olvasnak! És aki most fiatal, tinédzser korában elolvas négyezer oldalt az általa kedvelt könyvből, annak később, felnőttként is lesz igénye rá, hogy olvasson az akkori érdeklődési körének megfelelő tárgyú könyveket. Ami talán még fontos tapasztalat ilyen szempontból, hogy most már a minőségi könyveket jobban preferálják az olvasók. Nem baj, hogyha drágább, de legyen szép, legyen ízléses. és a képeskönyvek, képes albumok is nagy keresletnek örvendenek. Most olyan világ van, hogy nincs annyi időnk, türelmünk, hogy napokig olvassunk egy könyvet, viszont, ha egy képekkel gazdagon illusztrált könyv, akkor átlapozzuk, újra elővesszük és megnézzük. Ez mindenképpen egy új irány nem csak az erdélyi, de az egész magyar könyvkiadásban.