Márciusban újabb bemutatóra készül a Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Pericles című előadást március 8-án, a nagyteremben láthatja először a közönség. A William Shakespeare-nek tulajdonított, Pericles, Tyrus hercege c. darab adaptációját Philip Parr, a Shakespeare-művek nagy ismerője, a York-i Nemzetközi Shakespeare Fesztivál művészeti igazgatója állítja színpadra Temesváron.
Március 9. és 13., 19.00 órától a nagyteremben:
William Shakespeare Pericles, rendező: Philip Parr.
Március 15., 11.00 és 18.00 órától a nagyteremben: Szabó Attila PETŐfi-SZELfi, rendező: Bartal Kiss Rita.
Egy klasszikus kérdés: mit csinálna a lánglelkű költő, ha élne. Disszidálna. Füstbe menne. Gallyra. Kiállna a Lépcsőre szavalni: Talpra magyar! Indulna a szavazáson. Kibukna, mint rendesen, szabadszállna. József Attila-díjas volna. Ún. publikációs gondokkal küzdene, nyilván. Túl ilyen volna és túl olyan; Petőfi túl volna.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a temesvári magyar színház és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Udvarhely Bábműhely tagozata közös előadásával tiszteleg a magyar irodalom talán legismertebb alakja előtt.
Március 16., 15.00 és 19.00 óra – nagyterem: Élni fogunk szabadon– a Háromszék Táncegyüttes előadása, rendező: Ivácson László.
A Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából született produkció a költő erdélyi kötődésére épül. Az előadás az alföldi tájon született költőnek a Székelyföld népeivel való kapcsolatát mutatja be, az 1848-1949-es évek hangulatának változatait, az aktuális események nyomán támadó lelkesedést, együttérzést. Petőfi a köztársasági elveit mindenhol hirdette, a forradalom tüzét állhatatosan szította. Nemzeti szellemű költeményei a magyar hazafias líra kitűnő darabjai, amelyek azt üzenik, hogy nem elég a hazát tétlenül szeretni, hanem a szabadság kivívásával újjá is kell azt teremteni.
Március 17-én és 27-én, a temesvári Műszaki Egyetem Hidrotechnikai karának egykori épületében újból látható lesz az 1978 című kísérleti előadás, amely nem csak a társulat életében számít mérföldkőnek, hanem egyre tágabb szakmai körökben vált ki elismerést, akárcsak a nézők körében.
Az 1978 című előadás, a szlovéniai Tomi Janežič rendezésében a hetvenes évek Romániáját idézi; a produkció egy nemzedékeken átívelő dokumentum-fikció (dokufikció), amely a színészek és a rendező személyes történeteire épül. Egy történet a kommunizmus éveiről Románia valamelyik tömbházlakásában, egy történet helyi és globális jellegű eseményekről, amelyek összekapcsolják Temesvárt és az olasz határ melletti, szlovéniai Nova Goricát, azokat a városokat, amelyek egykor az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezték, és ahol több mint száz évvel ezelőtt magyar katonák százai harcoltak az isonzói fronton.
Március 19. és 20., 10.00 órától a stúdióteremben: BADU MAMA GYERMEKEI nonverbális előadás, rendező: Varsányi Péter.
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy aprócska falu a távoli Afrika kellős közepén. Ott élt egy anya három kisfiával. Nagyon szegények voltak, nem volt semmijük. Azaz valamijük mégiscsak volt: az anya gyönyörű, ébenfekete haja, ami olyan hosszúra nőtt, hogy a falu egyik szélétől a másikig ért. Ez a haj minden szorult helyzetből kihúzta őket: ha megéheztek, hálónak használták, ha unatkoztak, ugróköteleztek vele, ha eleredt eső, egyszerűen beálltak alá. Hanem a három fiú egy nap megnőtt, és elindult szerencsét próbálni…”
Vajon bármeddig elér értük az anyai haj? A Badu mama gyermekei című előadás az önzetlen, önfeláldozó szeretetről mesél, illetve arra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet jól szeretni? Badu Mama szembesül azzal, hogy szeretete fojtogató lehet gyermekei számára, a három fiúnak pedig rá kell jönnie, hogy az otthontól, a szülőktől való elszakadás nem jelenti azok megtagadását, és hogy bizonyos élethelyzetekben merniük kell a szülő segítségét kérni. Másrészt a három fiú eltérő sorsa kiválóan érzékelteti, milyen globális folyamatok működtetik a földünket, milyen hatással vannak egymás életére az egymástól földrajzi és szociális értelemben is távol álló emberek. Anélkül, hogy bármi sejtelmük lenne róla, a három fiú élete újra és újra keresztezi egymást – akár egy hajfonat tincsei.
Március 21-én 11.00 és 17.00 órától a stúdióteremben: BADU MAMA GYERMEKEI nonverbális előadás, rendező: Varsányi Péter.
Március 22-én 19.00 órától a Magyar Házban: AZ EST, AMIKOR BÁRMI MEGTÖRTÉNHET – improvizációs előadás. Játékmester: Kedves Emőke.
Március 25-én 10.00 és 12.00 órától a stúdióteremben: Garajszki Margit: BARTÓK ÉS A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI – interaktív zenés gyermekelőadás, a Kempelen Biomatic Orchestra vendégelőadása, rendező: Silvester Lavrík.
Bartók Béla világszerte ismert zeneszerző. Egyszer régen azonban ő is volt gyerek. Sőt iskolába is járt. Ráadásul jól tanult. Ciki? Nem baj. A kis Bélának volt egy különleges barátja: a fából faragott királyfi. Nem, ez nem egy becenév. Tényleg így hívták, ugyanis minden porcikája fából volt. Szép lassan mindketten világhírűvé váltak. Főleg a zene és a fantázia világában.
A Bartók és a fából faragott királyfi egy vidám gyermekelőadás remek színészi alakításokkal, táncos és zenei betétekkel. Az előadás a drámapedagógiai módszereket is figyelembe véve érzékenyen utal Bartók Béla zenei örökségére. Bartók gyerekkorának és korai zenei fejlődésének időszaka az olasz commedia dell’arte klasszikus szereplői által kel életre. Harlekin meséli el a történetet, Colombina pedig egyik ámulatból a másikba esik. Közben meg nagy a felbolydulás, hisz egyikük se tud megülni egy pillanatig se. Az előadás Garajszki Margit Bartók és a fából faragott királyfi c.mesekönyvének színpadi adaptációja alapján készült Silvester Lavrík rendezésében.
A színház jegypénztárának nyitvatartása: hétfő–péntek: 13.00–19.00, valamint előadás előtt 2 órával, tel.: 0356-450-606, 0752-111- 803, e-mail: ticket@tm-t.ro
online jegyvásárlás: ticket.tm-t.ro.
Hozzászólások