Bartók Béla kulturális központ

1881. március 25-én született a Temes (egykoron Torontál) megyei Nagyszentmiklóson Bartók Béla, a magyar és az egyetemes zeneművészet kiemelkedő alakja, világhírű zeneszerző, kiváló zongoraművész, a modern etnomuzikológia egyik megteremtője, nemzetközileg elismert szaktekintélye.

Ebben a magyarok, románok, svábok, szerbek, bolgárok lakta kisvárosban  ringott egykor bölcsője, itt eszmél, itt cseperedik s bár édesapja korai halála miatt zsenge gyermekkorában családja elhagyni kényszerül a várost, az itt eltöltött évek jellemformáló hatásúak, befolyásolják talán egész életútját, hatással vannak arra a zseniális, újszerű és sokrétű életműre, mely méltán emeli a XX. század zeneszerzőinek élvonalába. Bartók maga is többnemzetiségű család sarja, apai nagyapja magyar, nagyanyja bunyevác, édesanyja szlovákiai német, ezért nehéz eldönteni, hogy környezete hatására, amelybe beleszületik, vagy génjeiben kódolt örökletes tulajdonságai miatt válik később a Kárpát-medencében élő nemzetek népdalkincsének megszállott gyűjtőjévé, gondozójává és feldolgozójává. Ezen nemzetek népzenei motívumai át- meg átszövik életművét, ismertté tévén így azokat világszerte a klasszikus zene rajongói számára. Életének vezérelve a „népek testvérré válásának eszméje”. Minden olyan település, amely világhírű zeneszerzővel ajándékozza meg az emberiséget, eleve predesztinálva van arra, hogy zenei centrummá váljon (csak a legismertebbeket, Mozart és Wagner szülővárosát megemlítve). Sajnos Nagyszentmiklós a XX. században nem élt ezzel a lehetőséggel. A város bejáratainál nincsenek üdvözlőtáblák, melyek felhívnák az átutazó figyelmét arra, hogy világhírű zeneszerző szülővárosába érkezett, és az életművet bemutató hangversenyek is teljes mértékben hiányoztak Nagyszentmiklós kulturális életéből.

Csupán két fontos esemény emléke maradt fenn ez időszakból:

– 1969-ben Szőcs Gyula, a város néhai történelemtanárának Bartók-kiállítása, mely része a Nákó-kastély egyik emeleti termében helyt kapott jelenlegi   emlékszoba anyagának.

 – Áll a város egyik központi terén Jecza Péter temesvári szobrászművész Bartók szobra, amelyet a Nagyszentmiklósi Városi Tanács és a Temes Megyei RMDSZ emelt 1993 novemberében. Sajnálatos módon olyan törekvések, melyek a várost zenei centrum rangjára emelhették volna, így kultúrturizmus célpontjává téve Nagyszentmiklóst, teljesen hiányoztak.

2001-ben Pro Bartók néven társaság alakul, ezen a méltatlan helyzeten változtatandó, azzal a céllal, hogy kegyelettel ápolja Bartók Béla emlékét, őrizze szellemiségét, valamint hogy a világhírű zeneszerző életművét népszerűsítse a szülővárosban és annak vonzáskörzetében. 2001-ben Bartók Béla születésének 120. évfordulója Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok karnagya, világhírű Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas zongoraművész támogatásával került megszervezésre.

2002-ben Kerek Ferenc Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Szegedi Tudományegyetem Zenei Fakultásának dékánja magára vállalja a társaság művészeti irányítását, majd csatlakozik a csapathoz Stankovics Felicia dékán asszony, a Temesvári Zenei Fakultás vezetője. Az első években e két zenei intézmény művésztanárai és diákjai rendszeres szereplői az évente 4-5 alkalommal megszervezett hangversenyeknek. Mellettük világhírű művészek lépnek a világ minden tájáról a Nákó-kastély dísztermének közönsége elé, hogy művészetük legjavát nyújtva hajtsanak fejet a világhírű zeneszerző emléke előtt.

Az elmúlt 20 évben több mint hetven hangversenyen került bemutatásra a bartóki életmű, és mellette a zeneirodalom legismertebb zeneszerzőinek remekművei, mert a szervezők tisztában vannak azzal, hogy Bartók művészetének megértéséhez a nagy elődök életművének ismeretén át vezet az út. A legfontosabb rendezvényekre a kerek évfordulók alkalmából, 2006-ba, 2011-ben, 2016-ban került sor.

Jelentős esemény volt a 2002-ben megszervezett születésnap, amikor a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egy felújított Bösendorfer zongorát ajándékozott a társaságnak.

2004-ben Kerek Ferenc útjára indítja a Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt, mely kétévente kerül megrendezésre. E rangos esemény mintegy záróakkordjaként a nyertesek átzarándokoltak Nagyszentmiklósra, hogy a szülőváros közönsége előtt gálakoncert keretében előadhassák versenydarabjaikat.

2005-ben felújításra kerül a Bartók-kiállítás a Budapesti Bartók Archívum támogatásával .

2015-ben Nagyszentmiklós Város Tanácsa a polgármester Dănuţ Groza kezdeményezésére újabb Bartók-emlékművet emelt (Aurel Ardeleanu alkotása) A szoboravatást megtisztelte  jelenlétével dr. Semjén Zsolt, Magyarország  miniszterelnök-helyettese.

Sajnálatos módon a zeneszerző emléke ápolásának fő helyszíne, a Nákó-kastély belső renoválása évek óta húzódik, az épület körüli tulajdonjogi viták miatt, ezért az emlékszoba is hosszú ideje zárva van, látogatása csak a Pro Bartók Társaság vezetőivel való előzetes egyeztetés alapján lehetséges, a díszterem használata is kétségessé vált. Átutazók számára Bartók Bélával kapcsolatos információk nem elérhetőek.

A Pro Bartók Társaság elnöke és művészeti vezetője emiatt elérkezettnek látta az időt arra, hogy épülhessen a szülővárosban Bartók Béla Kulturális Központ néven egy olyan multifunkcionális épület, mely otthont adhatna a XXI. század elvárásainak megfelelő Bartók-emlékteremnek, egy modern hangversenyteremnek, mely könnyen átalakítható színház-, akár moziteremmé, az itt fellépő művészeknek megfelelő színvonalú öltözőkkel, melyek szükség esetén próbateremmé vagy színvonalas szálláshelyé alakíthatóak. A központ otthont adhatna gyarapodó néptánccsoportunknak is, bérelhető lenne konferenciák befogadására, tekintettel arra, hogy a városban több olasz, osztrák, amerikai érdekeltségű multinacionális, több ezer ember számára munkalehetőséget biztosító cég működik. Alkalmas lehetne fesztiválok, nyári mesterkurzusok befogadására. Megfelelő hely hiányában a város vezetősége még nem tudta kiállítani a másik kincsünket, a Nagyszentmiklósi aranylelet másolatát. Ezen gond megoldása nem a mi feladatunk, biztosan találnak a közeljövőben megfelelő lehetőséget erre. Ez a két „kincs” egymást erősítve igen vonzóvá teheti Nagyszentmiklóst kultúrturisztikai szempontból. Mindezekért 2021-ben a Pro Bartók Társaság önerőből (a társaság elnöke és művészeti vezetője vagyonából) megvásárolta az evangélikus egyház elárvult ingatlanát azzal a céllal, hogy pályázati lehetőséghez jusson romániai, magyarországi és uniós támogatások lehívására, az említett Bartók Béla Kulturális Központ megvalósítása érdekében a templomkertben. Felvállalva a romos állapotú templom felújítását, méltó gyülekezési lehetőséget biztosítva így ingyenesen a református egyház hívei számára, akik jelenleg is ezt a romos épületet használják. A központ végül, de nem utolsósorban nemzeti önazonosság-tudatunk életben tartója, akár megerősítője lehetne az itt és a régióban élő magyarság számára.

A tervek megvalósítására a társaság a sepsiszengyörgyi Kós Károly- és Ybl-díjas, MMA-tag műépítészt, Zakariás Attilát kérte fel, akinek ugyanolyan fontos Bartók, a zene, a kultúra, a keresztény értékrend megőrzése, mint a Pro Bartók Társaságnak tagjainak.

2021-ben a zeneszerző születésének 140. évfordulóját a Pro Bartók Társaság a Bartók Béla Kulturális Központ alapkövének letételével szeretné ünnepélyes keretek közt megünnepelni, amikor a világjárvány erre lehetőséget ad.

Tamás Sándor,

a Pro Bartók Társaság elnöke