Elfeledett arcok, megelevenedő sorsok

Az aradi vértanúk kivégzésének 177. évfordulója alkalmából különleges kiállítással és könyvbemutatóval várta az érdeklődőket október 5-én a Kölcsey Egyesület és az Arad Megyei Múzeum. A tárlat középpontjában egy ritka, hosszú időn át kevéssé ismert portrégyűjtemény áll: Rákóczy Parchetich Hugó, az Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő fogolytársairól készített rajzai. A gondosan felújított, új keretezést és kétnyelvű feliratokat kapott arcképekhez egy kétnyelvű, magyar és román nyelvű kötet is készült, amely a portrékon megörökített emberek élettörténetét is közelebb hozza az olvasókhoz.

Rákóczy Parchetich Hugó 1850-től 1856-ig raboskodott Aradon, és fogsága idején örökítette meg rabtársait. Közülük sokakat halálra ítéltek, mások büntetését később enyhítették, így hosszú éveket töltöttek börtönben. 

A múzeum birtokában lévő rajzok hosszú időn át nem a mai állapotukban várták a közönséget. Az üvegek közül több összetört, a névcímkék leestek, egyesek összecserélődtek, így a képek azonosítása és megfelelő bemutatása is komoly munkát igényelt. A Kölcsey Egyesület közbenjárására a portrék megújultak: megtisztították, felújították, újrapassepartúzták őket, és kétnyelvű névcímkékkel látták el valamennyit.

A gyűjtemény múzeumba kerülésének története is figyelemre méltó. Rákóczy Parchetich István adományozta a mintegy nyolcvan rajzot az intézménynek, több kikötéssel, köztük azzal, hogy minden névcímkén szerepeljen az ábrázolt személy édesapjának neve is.

A helyreállítási és kutatási folyamat részleteiről Witman Anikó, a múzeum munkatársa beszélt a megnyitón. Munkájuk során nemcsak a képek fizikai állapotával kellett foglalkozni, hanem a portrékhoz tartozó nevek, feliratok és történetek összerendezésével is. A restaurálás és az alapos kutatómunka eredményeként most olyan formában láthatja a közönség a rajzokat, amely méltó a történelmi jelentőségükhöz.

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó kötet a Rákóczy Parchetich-féle arcképsorozatot Berzsenyi Lénárd Olmützben készült rajzaival egészíti ki. A kötetbe az utóbbi gyűjteményből azokat a portrékat válogatták be, amelyek valamilyen módon Aradhoz kötődnek. Így a könyvben összesen hetven Rákóczy Parchetich- és negyven Berzsenyi Lénárd-rajz kapott helyet, valamennyi a múzeum tulajdonában lévő gyűjteményből.

„Óriási munka volt” – fogalmazott Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke felidézve, hogy közel egy éven át dolgoztak Piroska Istvánnal a köteten. Fontos szempont volt, hogy a kiadvány ne váljon túlságosan tudományossá, hanem olvasmányos, ugyanakkor történelmileg megalapozott formában tegye hozzáférhetővé az ismereteket.

A kötet egyik erőssége, hogy az olvasó a korabeli város képét is megismerheti: Lakatos Ottó rajza és Koszkol Jenő akvarelljei az 1848–1849-es évek Aradját idézik fel, amikor a város lakossága mintegy 18 ezer főt számlált.

A kiállítás különleges részlete Rákóczy Parchetich Hugó rajzolói munkájának felidézése is. A tárlat bemutatja azokat az eszközöket, amelyekkel a fogságban dolgozhatott: fogkefével festett, a festéket pedig egy kagylóhéjban keverte ki.

A rendezvényen dr. Sorin Ovidiu Bulboacă, az Arad Megyei Múzeum igazgatója is méltatta a gyűjtemény jelentőségét, és köszönetet mondott a magyar közösségnek a kezdeményezésért, valamint a megvalósításban vállalt szerepéért.

Piroska István, aki a portrékhoz kapcsolódó életrajzi adatok összegyűjtésével járult hozzá a kötethez, arról beszélt, hogy a képek tanulmányozása során egyre inkább az ábrázolt emberek lelkiállapota foglalkoztatta. Nem csak a katonák és a politikai szereplők történetét igyekezett megérteni, hanem azokat a hosszú, bizonytalanságban töltött hónapokat is, amelyek a fegyverletétel, az ítélethirdetés és az esetleges kegyelem között teltek el.

„Próbáltam elképzelni, hogy én mit csináltam volna a helyükben. Megmondom őszintén, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy most már kicsit másképp látom az egész dolgot. Őrült nagy tiszteletem van ezek iránt az emberek iránt” – mondta.

Az aradi vértanúk emléknapjának előestéjén megnyílt kiállítás egy hónapig látogatható a Kultúrpalotában, a múzeum időszakos kiállításainak otthont adó termében (bejárat az utcáról az épület bal felén).

A Kölcsey Egyesület és a szerzők köszönetet mondanak: Arad-megye Tanácsának és Közművelődési Központjának az anyagi támogatásért, az Arad Megyei Múzeum munkatársainak: dr. Bulboacă Sorin Ovidiu professzor-főigazgatónak és Bogdan Marius Blaga igazgatónak

az 1848/49-es Ereklyemúzeumban őrzött tárgyak képei közlésének

engedélyezéséér, Witman Anikónak, dr. Adelina Stoenescunak és dr. Adriana Pantazinak a múzeumi kutatómunkánkhoz nyújtott segítségért.

Köszönet mindenkinek aki hozzájárult a könyv megjelenéséhez: fotósoknak, fordítóknak, szerkesztőknek, lektoroknak, korrektoroknak:Dan Codre, Piroska Katalin, Nelu Scripciuc, Adrian Sandu, Méhész Katalin, Rédei Anita, Czernák Dorottya, Vasile Andrei-Tiberiu.