Élő európai uniós kapcsolat

Egyáltalán nem véletlen, hogy épp május 9-én, Európa napján nyílt meg a megyei múzeum Klió Termében Bartl József budapesti kortárs festőművész életmű-kiállítása: Budapest XII. (Hegyvidék) kerületének és Arad városának önkormányzata ezzel is hangsúlyozni kívánta a köztük lévő, mind élőbbé váló európai uniós kapcsolatot.

Bognár Levente aradi alpolgármester köszöntő szavaiban kiemelte, hogy ezzel a tárlattal is bővül a két közösség között meglévő, főként kulturális téren megnyilvánuló együttműködés.

A budapesti küldöttséget vezető Fonti Krisztina XII. kerületi alpolgármester külön aláhúzta, milyen öröm minden hasonló meghívásnak eleget téve Aradra jönni. Három éve vesznek részt aradi képzőművészek is a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelepen, ezzel alapozódott meg tulajdonképpen a kapcsolat. Így ismerkedhettek meg Arad pezsgő kulturális életével – emelte ki az alpolgármester asszony, megemlítve, hogy a kölcsönös tárlatcseréken túl az Aradi Kamaraszínház is bemutatkozhatott a kerületben. A kulturális együttműködés további lépése zenei területen várható, de említést érdemel az iskolai és diákkapcsolat is a hegyvidéki Arany János Gimnázium és az aradi Csiky Gergely Főgimnázium között. A kapcsolatbővítés egy távlati céljaként Fonti Krisztina azt is megjelölte, hogy így is hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy Arad sikeresen pályázhasson az Európa Kulturális Fővárosa címre.

A kiállítás kurátora, Sikota Krisztina, a XII. kerületi önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottságának elnöke ismertette a tárlat létrejöttének körülményeit: Bartl József tavaly ünnepelte 80. születésnapját, ebből az alkalomból született meg az ötlet a jubileumi kiállítás-sorozat megszervezésére. De miért éppen a Hegyvidéken egy soroksári születésű és lakhelyű művésznek? Azért, mert a Hegyvidéken nemcsak nagyon sok kortárs képzőművész, hanem nagyon sok műgyűjtő is él, ez utóbbiak tulajdonában lévő Bartl-alkotásokból állt össze a tárlat törzsanyaga. Az aradi kiállítás érdekessége, hogy mindezeket a művész tulajdonában található alkotásokkal egészítették ki, így vált az egy átfogó képet nyújtó eseménnyé.

Sikota Krisztina ismertetőjében a kezdetektől (Magyar Művészeti Főiskola, tanárai: Bernáth Aurél, Fónyi Géza és Pap Gyula), a hatvanas években jelentkező újító nemzedékhez való kapcsolódáson keresztül a Szentendre sokoldalú művészeti életébe való 1972-es csatlakozásán, a képépítő módszer gyakorlásán, a népművészeti motívumok alkalmazásán túl a reális ábrázolástól való eltávolodásig, egy sajátos szimbólumtár megteremtéséig követte Bartl József művészi életpályáját, akinek munkái a világ számos országában megtalálhatók.

1995-ben Munkácsy-díjat kapott, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, szintén 2009-ben életműdíjjal ismerték el munkásságát.

A tárlatnyitót viszonylag kevesen tisztelték meg jelenlétükkel – a magyar–román fordítást Siska-Szabó Hajnalka aradi festőművész, a kétoldalú kapcsolatok egyik kovásza biztosította –, ezért hívjuk fel a figyelmet, hogy a rendkívül értékes-érdekes alkotásokat csak néhány napig tekinthetik meg az érdeklődők, hétfő kivételével naponta 9–17 óra között, ugyanis a május 18/19-i Múzeumok éjszakájára már egy másik kiállítást terveznek.