Fazakas Tibor-tárlat Vajdahunyadon

Egyéni tárlattal folytatódott hétfőn délután Vajdahunyadon, a Corvin-Savaria magyar házban a Hunyad megyei magyar napok rendezvénysorozata.

Mivel az idei magyar napok történelmi és kulturális örökségünk jegyében zajlanak, Fazakas Tibor helyi művész is ezzel kapcsolatos munkáit mutatta be. Aligha meglepő, hogy a legtöbb alkotás a vajdahunyadi kastélyról szól, különböző technikákkal és megközelítésből. Grafika, pasztell, vagy akvarell, a brassói születésű, Vajdahunyadon élő művész alkotásait a hitelesség és a pontosság jellemzi, mégis összetéveszthetetlenül egyedi stúlisban, méltatta egykori rajztanárát Kofity Magda tanárnő, az EMKE kohászvárosi alelnöke. Jóllehet Fazakas Tibort már nem kell bemutatni a Hunyad megyei magyarságnak, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Déva, Vajdahunyad, Bukarest: számos romániai város mellett 1990 után Magyarországon is több egyéni tárlattal büszkélkedhet. Alkotásait ezenkívül számos egyéb tárlaton is kiállítják, más művészek munkáival együtt. Munkáit jelenleg is három helyszínen lehet megtekinteni: a dévai Téglás iskolában, a vajdahunyadi római katolikus templomban, illetve hétfő óta a magyar házban is.

Ez utóbbi tárlatán nemcsak a Hunyadiak ősi fészkét lehet megtekinteni, hanem a dévai várat, a marosillyei Veresbástyát, történelmi műemléknek számító református és római katolikus templomokat, vagy Kolc várát is. Vagyis – a Hátszeg vidéki nemesi kúriákon kívül – a Hunyad megyei magyar történelmi örökség javarészét.

Fazakas Tibor nemcsak Vajdahunyad büszkesége – 2006 óta a kohászváros díszpolgára – hanem az egész Hunyad megyéé, az egész szórványmagyarságé. Művészetének sokoldalúságával, tematikájának változatosságával, színharmóniáinak és technikájának gazdagságával, a fény és árnyék, a stabilitás és a dinamizmus, az egyedi formák és meglátás művészi alkalmazásával a magyar művész kiemelkedő szakmai elismerésre és megbecsülésre tett szert Erdélyben és Magyarországon is.

A három technikával készített festmények közül maga a művész leginkább a grafikákat kedveli, noha azokkal van a legtöbb munka. A festményeket fényképek alapján készítette, a legtöbbet közülük az utóbbi években, noha a legrégebbi még 1962-ből való, amikor a marsovásárhelyi képzőművészeti iskola diákjaként Vajdahunyadon járt nyári gyakorlaton. A festményen a kastély akkori állapota látható, vagyis azt a kis tornyocskát is tartalmazza, amelyet az 1870-es restaurálás alkalmával építettek a középkori struktúrához, s amelyet az 1960-as évek derekán, egy újabb renoválás alkalmával bontottak le.