Hazahívó érdekes vendégekkel

Szeptember 9–12. között, péntektől vasárnapig szervezték meg a VIII. Pécskai Magyar Napokat, amelyeknek a keretében Hazahívó címmel találkozót szerveztek a pécskai kötődésű, kiemelkedő eredményeket elért értelmiségiekkel. A Pécskai Római Katolikus Plébánia alagsorában szervezett fórumon a szervezők nevében Bölöni György megyei tanácsos üdvözölte a szép számú közönséget, valamint a pécskai gyökerű személyiségeket. Az eseményt meglátogatta Miodrag Stanoiov is.Visszatekintett az öt évvel ezelőtt, Hazahívó címmel elindított programra, amelyre olyan pécskai születésű embereket hívnak meg, akik valamilyen területen kiemelkedőt alkottak. Idén 3 hölgyre esett a választás. Közülük Zabán Márta az utolsó pillanatban mondta le a részvételt betegség miatt, de „velünk van Túri Katalin, aki Pécskáról indult, és elég messzire jutot nemcsak térben, hanem alkotásban is. A másik meghívott nem Pécskán született, de mivel a férje, Kapcsos Norbert pécskai, ezért Mizsér Anita muzeológus is pécskainak számít” – vezette fel a vendégeket Bölöni, majd utóbbi munkájának a bemutatására felkérte Fekete Károlyt, az Aradi Kölcsey Egyesület alelnökét. Fekete Károly előadását egy kérdéssel indította: mit is keres ő maga Pécskán, a közművelődési esemény házigazdai minőségében? Válaszként elmondta: a Kölcsey Egyesület vezetősége Zabán Márta hatékony közreműködésével mepróbálja feltárni az Egyesület egykori történetét, de az Egyesület az Ereklyemúzeum kezelője is, ezért Zabán Mártával napi munkakapcsolatban vannak. Nemcsak az 1848–49-es ereklyéket őrzi, hanem a szakmúzeumok közül is kiemelkedő munkát végez a magyar képzőművészeti értékeknek az összegyűjtése, azok dokumentálása terén. Mizsér Anitával nem csupán megőrizni, hanem a nagyközönség számára is elérhetővé kívánják tenni a múzeumban őrzött történelmi-kulturális értékeinket. Anita külön érdeme, hogy a 100 éve szinte eldugva, raktáron tartott értékeket is megpróbálja elérhetővé tenni a nyilvánosság számára. Tekintve, hogy jelenleg a múzeum átszervezés alatt áll, október 6-a alkalmából a Kultúrpalotában szerveznek egy kiállítást az Ereklyemúzeum anyagából. A múzeumnak pécskai kötődései is vannak, ugyanis a kiállítási anyagában sok olyan lelet található, amelyek a pécskai ásatásokból, Roska Márton jóvoltából kerültek oda. Mivel a Kölcsey Egyesület működteti a Kölcsey Galériát, amelyben régi és mai művészeknek biztosítanak kiállítási lehetőséget, felkérték, hogy mutassák be három pécskai képzőművész alkotásait. Bár Zabán Márta nem lehetett jelen, a három meghívott életútja bizonyítja: anyanyelvű kultúránkat megtartva, Pécskáról is el lehet indulni, illetve eljutni a művészet csúcsaira. Zabán Márta a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének az adjunktusa, és több mint egy éve munkálkodik a  Kölcsey Egyesület irattárának a feldolgozásán. Reméljük, hogy legközelebb ő is bemutatkozhat a pécskaiaknak. Mizsér Anita muzeológus az Arad Megyei Múzeum 1848–49-es Ereklyemúzeumának a kurátora, a gyűjtemény kezelője és, mint azt Fekete Károly elmondta: a gyűjtemény régóta nem volt ilyen jó kezekben.

Érdekességek Mizsér Anita muzeológustól

A továbbiakban Mizsér Anita Mit ad nekünk a múzeum? címmel tartott előadást, amelyben visszatekintett 1881-re, amikor létrejött az Aradi Kölcsey Egyesület, amely célul tűzte ki az 1848–49-es ereklyéknek az összegyűjtését. Ennek eredményeként 1893-ban megnyílt az Aradi Ereklyemúzeum, amely a mostani színháznak a II. emeletén kapott helyet 1913-ig, amikor áthelyezték az ugyancsak Aradi Kölcsey Egyesület kezdeményezte Kultúrpalotába. A mostani Kultúrpalota II. emeletén volt megtekinthető az Ereklyemúzeum. Eddig mintegy 15 ezer tárgy, okirat, zászlótöredék, festmény, fénykép, valamint annak a szekérnek a töredéke található itt, amin Damjanichot kivitték a vesztőhelyre. Az asztal is itt állt, amelyen Görgey Artúr aláírta a világosi fegyverletételről szóló egyezményt, de az most a világosi múzeumban van.  Az elmúlt három évben a Kölcsey Egyesülettel közösen szervezett kiállítások közül a legelsőnek, Az idő pillérei című kiállításnak 2019-ben volt a megnyitója. Azért kapta ezt a címet, mert 1881-től a Szabadság-szobor újraállításáig minden fontosabb eseményhez próbáltak dokumentumokat, tárgyakat kapcsolni. A következő esemény a Magyar Kultúra Napja volt, amely alkalomra elhozták Arany Jánosnak és Jókai Mórnak a mellszobrát, eljött a szalontai múzeum igazgatója, illetve Fekete Károly tartott előadást egy érdekes festményről, de Király András is előadást tartott. Az aradi múzeumban minden hónapban vetítenek egy kisfilmet A hónap műtárgya címmel, amihez a jelzett műtárgy is ki van állítva. Egy ilyen kisfilm és kiállítás báró Haynaunak a londoni története, ugyanis 1850-ben, amikor Haynau Londonba látogatott, egy serfőzdének a legényei  seprűvel megverték. Beöthi Ödön, aki megírta, és jelen volt az eseményen, a seprűnek egy töredékét elküldte az Ereklyemúzeumba. A Hónap Műtárgyának másik darabja Vasvári díszmagyarja, amelyben részt vett Kossuth Lajos temetésén. Ez a Vasvári valószínűleg testvére volt a márciusi ifjak egyik tagjának, Vasvári Pálnak.  Következett a Vécsei útja című konferencia és kiállítás, amely Gróf Vécsei Károlynak az epitáfiuma. Annak az a története, hogy miután 1849. október 6-án kivégezték gróf Vécsei Károlyt, a feleségének, Karolinának a barátnője megvásárolta gróf Vécsei Károly földi maradványait, ezáltal az aradi régi temetőben a Rózsa család kriptájába került. Az aradi régi temető a mostani Lidl és Kaufland helyén volt, nem mesze az Arad Megyei Tanács épületétől. 1850-ben Vécsei Károly saját kriptát kapott, ahol 1912-ig nyugodott, amikor is megszüntették a régi temetőt. Az epitáfiumot az éppen akkor épülő Kultúrpalotába vitték, ahol Szántay Lajos nagyon jól megoldotta az elhelyezését egy kis teremben, ahol megtekinthető volt az 1913 októberében szervezett kiállításon. Mint sok más, ez is elfelejtődött 2019-ig, amikor a munkások egy fényképpel keresték meg, amit a II. emeleti teremben találtak. A Kölcsey Egyesület segítségével egy kiállítást létesítettek. Azt a pandémia miatt csak idén júliusban sikerült megnyitni.„Mivel Pécskán vagyunk, ne felejtsük el Rózsa Sándort sem, hiszen mindenhol van egy Rózsa Sándor-legenda. Rózsa Sándor és száztagú betyárcsapata ugyanis Damjanich seregében harcolt, és mindig a legszebb lovakat kapták meg. Meglátogatta Gábor egyik felmenőjét, akinek két gyönyörű lova volt, és furfanggal mindkettőt elvitte. Az Ereklyemúzeumban az a hír járja, hogy a képen látható pisztolyt 1848-ban Rózsa Sándor használta. A legenda szerint Rózsa Sándor 100 tagú csapata legyőzhetetlen volt, egyetlen embert sem veszített a harcokban. Miután 1849 tavaszán Kossuth Lajostól megkapta az amnesztiát, visszavonult Szegedre, ahol feleségül vett egy Bodó Katalin nevű hölgyet. Mindennek az alátámasztására azonban nem maradt fenn semmilyen okirat.A Szent Korona és a Jogar másolata azért került ide, mert a múzeum raktárában voltak, és a Kölcsey Egyesület segítségével kiderítettük, hogy 1890-ben, amikor a Világkiállítás volt, minden pavilon bejáratánál elhelyeztek egy Szentkorona-másolatot és egy Ferenc József-festményt, ezért az aradiak bizonyára összepakolták mindkettőt, majd Aradra hozták” – mondta el Mizsér Anita.Az előadás után fekete Károly bátorította a résztvevőket: jöjjenek az Ereklyemúzeumba, ahol biztosítják a hozzáértő kíséretet. Ugyanakkor hozzáfűzte: Arad a XIX. század végén olyan fontos gazdasági és kulturális központ volt, hogy a millenniumi kiállítás alkalmával saját pavilonja volt. Éppen ezért kitették a Szent Korona másolatát és az uralkodó képét, amelyeket a kiállítás végén összepakoltak, és hazahoztak. Mindenképp ide kívánkozik: mind Arad Megye Tanácsa, mind pedig a Múzeum mai vezetősége pozitívan áll hozzá nemcsak az ereklyékhez, hanem az Egyesület munkájához is.  Természetesen ehhez szükséges az RMDSZ aradi és megyei tanácsosainak a támogatására is. 

Művészi selyemfestés

A továbbiakban Túri Katalin iparművész és grafikus beszélt életének az utóbbi 30 évéről, arról, hogyan jutott el a selyemfestéshez. Már kiskorában szeretett volna divattervezéssel, ruhafestéssel foglalkozni. Sajnos a képzőművészet helyett az élelmiszeriparban szerzett oklevelet, de az a terület nem vonzotta. Utána azon gondolkodott, hogyan valósíthatná meg az álmait. Temesváron beiratkozott a művészeti népiskolába, ahol olajfestést tanult. Ugyanakkor egy évig bizánci stílusú templomfestészetet is tanult, de nem jutott el, oda, ahova szeretett volna. Tekintve, hogy az 1980-as években itthon egyre romlott a helyzet, úgy érezte: itt nem tud érvényesülni, ezért úgy döntött: útlevelet igényel, átmegy Magyarországra, és nem jön vissza. Másfél évig Budapesten lakott, ahol elég nehéz idők voltak, majd sikeresen eljutott Németországba, ahol elkezdődhetett a pályájának az építése. Miután megtanult németül, Münchenben sikeresen felvételizett egy divattervezői és grafikai iskolába, ahol jól megtanult németül, illetve három év múlva sikeresen levizsgázott. Divattervezőként nem, grafikusként azonban munkát kapott, számítógépen dolgozott. A munka unalmas volt, szerencsére a textiliparban meghirdetett állásra sikeresen felvételizett. Öt évig dolgozott, de az is unalmassá lett számára, s mivel a szülei is idősek, betegek lettek, elhatározta, hogy hazajön. Azt tervezte, olyan munkát kezd, amiben a festés és a textil ötvöződik, így jutott el a selyemfestéshez, amelynek a technikáját az internetről tanulta el. Elégedetlen volt az eredménnyel, ezért még a pandémia előtt elhatározta, hogy Sevillában megtanulja. Az esete is azt bizonyítja: ha az embernek van egy életcélja, azt nem szabad feladnia.A bemutatkozások után kérdéseket lehetett feltenni a pécskai gyökerű hírességeknek, majd Fekete Károly felhívta a figyelmet Anicsné Varga Margaréta, Süli Julianna, Laukó Katalin, Süli Farkas Piroska, Szabó Rozália, Túri Katalin, Tóth Orsolya és Huţ Cristian kiállított munkáira. 

A festett selyemtextíliák titkai

Túri Katalinnál arról érdeklődtem, hol lehet hozzájutni a festett selyemtextíliáihoz.Amint elmondta, a munkái mind egyediek, a pandémia kezdetén fogott az elkészítésükhöz. Eddig a legtöbbet Németországban adta el, de itthon is meg lehet fizetni. Példának okáért, egy festett sálért Németországban 60 eurót kapott, ugyanakkor látta, hogy itthon is 300 lejért árulnak nyomtatott mintájú selyemsálakat. Az övéi azonban kézzel festettek, mind egyediek. A technikát Sevillában tanulta, a festékeket Hollandiából szerzi be. Ezek az akvarellhez hasonló folyékony festékek, hogy a kelmén ne folyjanak szét. Körül kell rajzolni egyfajta kontúrfestékkel, ami megfogja a festékeket. Utána az alapfestéket gőzzel kell rögzíteni, hogy ne kenődjön. A minták mind a fantáziájának a szüleményei. Általában a sálhoz hasonló méretű papíron kezdi el rajzolni, kialakítani a mintát. A festményei egyikén a nagymamáját örökítette meg, akit egy pécskai felismert. Olyan mintái is vannak, amelyekhez az ihletet egy-egy festményből merítette. A kiállított olajfestményeit az 1980-as években festette, azok nem eladók. Kérdésre, hogy meg lehet-e élni a textilfestészetből, elmondta: egyelőre nem lehet, hanem grafikusként dolgozik. Van egy internetes címe: www.my-tuka.com, ahol meg lehet rendelni az alkotásait.A program végén Bölöni György minden részt vevő művésznek emlékplakettel, míg Kocsik Imre RMDSZ-elnök egy-egy csokor virággal kedveskedett, de Fekete Károly is kapott egy palack italt.Balta János