Hobo erdélyi unitárius csavargásai

Felemelő élményben részesültek mindazok, akik eljöttek hétfő este a dévai unitárius templomba Hobó verses-zenés előadására. 

Földes László, a híres budapesti Kossuth-díjas művész, aki 1978 óta egyedül, vagy a Hobo Blues Band rockegyüttes vezéregyéniségeként roppant népszerűvé vált Magyarországon és a határon túli magyarság körében egyaránt, immár második alkalommal lépett fel a Hunyad megyei szórványmagyarság előtt ( 2010-ben, a magyar napok alkalmával Lupényban és a vajdahunyadi kastélyban már fellépett). Akárcsak akkor, most is Koppándi-Benczédi Zoltán dévai unitárius lelkész meghívására jött el.

Második Hunyad megyei fellépése aránylag kicsi, de annál lelkesebb közönség előtt emlékezetes volt. Noha a neves budapesti művész mindkétszer József Attila műveire alapozta előadását, s nem a megszokott rock-koncerttel lepte meg a közönséget.

Egyes verseket szavalta, másokat elénekelte utánozhatatlan egyedi hangjával, kimagasló művészi alakításával hihetetlenül bensőséges hangulatot varázsolt az unitárius templomba. Jóllehet nehéz fába vágta fejszéjét: József Attila versei még megzenésített formában sem tekinthetők könnyű, szórakoztató műfajnak. Éppen ellenkezőleg, elgondolkodtatják a közönséget.

Nemcsak a dévai közönség számára volt élmény a hétfői előadás, hanem a művésznek is. Bármennyire híres, bármennyire népszerű a nagyvilágban, Hobó megtisztelve érezte magát, hogy ilyen történelemmel terhes helyen léphetett fel, ilyen meghitt hangulatban. Nagy sikernek örvendett, az egybegyűltek vastapsa kétszer is visszahozta Hobót a színpadra. Maga a helyszín se volt semmi, a templomban nagyobb volt a lámpaláz és izgalom, a szokásosnál méltóbb volt az előadás, mesélte a művész a fellépés után, amikor a parókia udvarán a közönséggel beszélgetett. Örömét hangoztatta, hogy a globalizáció és tömegkultúra idején még itt, a végeken is vannak olyan magyarok, akik a színvonalas kultúra iránt érdeklődnek. Éppen ezért olyan nagy megtiszteltetés Erdélyben fellépni, ahol a hagyományos értékek iránti tisztelet erősebb, mint Budapesten, jegyezte meg a művész. Hangsúlyozván, hogy József Attilát nem könnyű megérteni és előadni, verseiben minden szónak, minden hangnemnek külön jelentősége van, ezért az előadóművész számára is komoly megpróbáltatás.