Megkésett kiadvány Fekete József szobrászművészről

Amolyan régi adósság törlesztéseként idén megjelent a Fekete József szobrászművész (Vajdahunyad, 1903 – Nagyvárad, 1979) munkásságát bemutató magyar nyelvű katalógus, amelyet P. Fekete Margaréta és Szalma György szerkesztett. 

A kiadást a győri Palatia Nyomda és Kiadó Kft. végezte.

– A kiadvány tartalma valójában Fekete József Életutam című írása, ami maga a tragikus, fordulatokban bővelkedő XX. század krónikája – mondta el a Nyugati Jelen szerkesztőségében tett látogatása alkalmával a majláthfalvi születésű, ma Győrben élő Szalma György.

– Mi indokolta a magyar nyelvű katalógus kiadását?

– A szobrász művészettörténeti kiértékelése már régen megtörtént. Három monográfiát írtak róla, igaz, a magyar nyelvű, amit Gazda József írt 1985-ben, mindmáig kiadatlan. Román és magyar újságírók sokszor fölkeresték a művészt a nagyváradi Ulmann-palotában lévő műtermében, és rendszeresen tudósítottak munkásságáról, kiállításairól. A mostani kiadványban felsorolásra kerülnek összes munkái, egyéni és közös kiállításai, köztéri szobrai, valamint kronologikusan életrajzi adatai, pótolva a cenzúrázások miatt kihagyottakat is.

– Mit kell tudni Fekete Józsefről?

– Fekete József a bukaresti véres vasgárdista pogromok után 1941-ben családostul áttelepült Bukarestből Budapestre. Itt készült az Ady Endre-szobor 1943-ban, ami, sajnos, csak 1977-ben, Ady 100. születési évfordulóján került fölavatásra Érmindszenten a költő szülőházánál. Budapesten készült el Páduai Szent Antal monumentális faszobra 1944-ben, amelyet az újvidéki ferences rendi templom homlokzatán helyezték el. Joggal mondhatjuk, hogy a legjobb Dózsa-szobor is – ami a Bukaresti Művészeti Múzeumban található – az ő munkája. Köztéri szobrai ma is állnak. Semmilyen rendszerváltás nem tudta ledönteni azokat – talán művészeti értékük miatt. Adósság azonban még maradt. Ott van a Nagyváradi Múzeumban bezárva egy pár köztérre szánt szobra: Brâncuşi, Bartók Béla és Horváth Imre mellszobra. Jó lenne ezeket is köztereken látni. Bukarestben nemcsak a Repülők hősiességéről készített monumentális szobra áll, hanem még számos köztéri szobra. Jelentős köztéri munkái állnak még Gyulafehérváron, Nagyváradon, Vajdahunyadon, Érmindszenten és Újvidéken. Román és magyar múzeumok őrzik kisplasztikáit. És még ott „hadakozik” Don Quijote című plasztikája, amelyet ő maga is a legsikerültebb munkájának tartott. Megyei múzeumok, többek között a Székely Nemzeti Múzeum őrzi alkotásait. Joggal állíthatjuk, hogy Fekete József Állami Díjas szobrászművész alkotásaival az első világháború utáni közép-európai szobrászművészet élvonalához tartozik.

– Mintha valamilyen szélmalomharcot vívna Fekete József művészetének mai elismertetéséért...

– Így is van. Azonban valamelyes eredményt is elértünk: a Nagyváradi Körösvidéki Múzeum vállalkozott ugyanis arra, hogy állandó emlékmúzeumot hoz létre és tart majd fenn Fekete József műveinek bemutatására. Elvárható lenne ugyanakkor a kor színvonalán bemutatni munkásságát egy átfogó nagymonográfiában. A mi katalógusunk ugyanis csak egy csekély, megkésett adósságtörlesztés Fekete József művészetének felidézésében, megőrzésében.

Minderről bővebben a www.virtualistarlat.hu című honlapon olvasható, a szerkesztővel az info@virtualistarlat.hue-mail-címen lehet felvenni a kapcsolatot.