Megnyílt a Vármegyeházak a Kárpát-medencében fotókiállítás

Írta:
2011. május 17. 14:54 (kedd) /

A Kós Károly Közösségi Központban hétfőn nyílt meg Hatvani Sándor budapesti vegyészmérnök Vármegyeházak a Kárpát-medencében című, a történelmi Magyarország egykori megyeszékhelyein az 1980-tól a rendszerváltás utánig terjedő időszakban készült fotókat bemutató kiállítása. 

A Bánsági Magyar Napok keretében Temesvárra érkezett kiállítás megnyitóján részt vett Szász Enikő nőszövetségi elnök, valamint a vándorkiállítást utaztató dicsőszentmároni Rencz András. A szép számú érdeklődőt Fazakas Csaba református esperes köszöntötte, aki szintén hozzájárult a temesvári kiállítás létrejőttéhez. A mai Magyarországon, valamint Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában, Szerbiában és Horvátországban egy épület kivételével még ma is álló hatvannégy vármegyeházat ábrázoló színes fotókat részletes történelmi, kultúr-és építészettörténeti, valamint stíluselemző anyagok  kíséretében mutatja be a szerző, aki 25 évig dolgozott és több mint 100 000 kilométert utazott a kiállítás anyagának összegyűjtése érdekében. A dokumentumértékű fotókat bemutató kiállítás anyagát Hatvani János mutatta be a tárlatnyitó közönségének. A vármegyeházak zömét még a rendszerváltás előtt lencsevégre kapta a magát hobbyfotósnak valló Hatvani János, ezért pl. a nagybecskereki (Zrenjanin) vármegyeháza épületének tornyán vörös csillag és Tito marsall neve díszeleg. Egyedül a besztercei vármegyeházat kellett lebontani – tudtuk meg a kiállítás szerzőjétől –, amely facölöpökre épült és idővel meggyengült a stabilitása, az épület korabeli rajza azonban bekerült a kiállítás anyagába. Ez alkalommal azt is megtudtuk, hogyan szállhatott fel a páva a domb mellé épült zilahi vármegyeházra. Rencz András azt is elmondta, hogy a Kárpát-medence egyik legimpozánsabb vármegyeháza Dicsőszentmártonban épült, amelynek 365 ablaka és 52 terme, illetve ajtaja van. A fényképekről sok esetben a temesváriakhoz hasonló középületek köszönnek vissza. Vannak olyan építészek, akik több vármegyeházat is megterveztek, így Alpár Ignác nevéhez fűződik a segesvári, a dévai, a dicsőszentmártoni, a kolozsvári, a nyíregyházi vármegyeházak megépítése, illetve a nagyenyedi vármegyeház átalakítása, bővítése.

A jól dokumentált magyarázó szövegek kíséretében bemutatott fotókiállítás a következő hetekben a Kós Károly Közösségi Központ tanácskozó termében tekinthető meg.

Hozzászólások