A Halász Rita Mély levegő című regényéből készült színpadi adaptációt az Orlai Produkció és a Füge Produkció együttműködésének köszönhetően láthatta az aradi közönség az Aradi Kamaraszínház idei évadának első bérletes előadásaként május 18-án.
A produkció egy olyan irodalmi alapanyagra épül, amely már megjelenésekor is komoly szakmai visszhangot váltott ki: a 2021-es Margó-díj nyertese volt, és ugyanabban az évben a Libri Irodalmi Díj legjobb könyveinek listájára is felkerült.
A színpadi változat egy fajsúlyos, belső, érzelmi viharra épülő történetet visz színre, amelynek középpontjában Vera áll, aki képzőművész, két kisgyerek édesanyja, egy válás után próbálja újraértelmezni saját életének eseményeit, döntéseit, veszteségeit. A történet nem időrendben halad, inkább emlékek, asszociációk és belső monológok mentén bontakozik ki, miközben folyamatosan ugyanarra a kérdésre tér vissza: hogyan jutott el idáig.
A monodrámában Pálos Hanna Junior Prima díjas színésznő rendkívül összetett színészi feladatot vállal: gyakorlatilag az összes szereplőt ő kelti életre erőteljes színpadi jelenléttel. A váltások nem pusztán technikai jellegűek, hanem egy folyamatos identitásjáték részei, amelyben a különböző hangok és nézőpontok egyetlen előadói jelenlétben sűrűsödnek össze.
A minimalista színpadi díszlet és a nagybőgőn megszólaló élő zenei jelenlét (Csizmás András) nem illusztrációként szolgál, hanem inkább érzelmi (látvány/hang) fokozóként működik. Hangsúlyos végig a szöveg, amelyben a kimondott és kimondatlan tartalmak egyaránt súlyossá válnak.
Nem feloldásként, hanem állapotként kísér a mély levegő, ami itt nem megnyugvást jelent, hanem azt a fojtó belső helyzetet, amelyben Vera hiába törekszik rá, nem jut el a mély levegővételig. A lélegzet mintha elakadna, és minden próbálkozás ellenére sem engedne valódi fellélegzést a saját élete súlya alatt.
A 90 perc végén néző nem egy lezárt történetet kap, hanem egy folyamatot, amely az önmagunkhoz való visszatalálás lehetőségeit vizsgálja.
(Fotó: orlaiprodukcio.hu)
Hozzászólások