Móré-Sághi Annamária gyermekkoráról írt könyvének bemutatója

Móré-Sághi Annamária Gyermekkorom című könyvének bemutatójára 2021. június 16-án, szerdán 17 órakor kerül sor a Jelen Ház teraszán. A könyvet Nótáros Lajos és Ujj János mutatja be.

Ez a teljesen színes borítólapú, vaskos füzet fogású kis könyv megjelentetése régi álma volt Sághi Annamáriának. A könyv mottója – Anna-füzetek – is erre utal. Vagyis eredetileg egy több folytatásból álló sorozatot képzelt el Annamária. Íme itt az első: a gyermekkor. Nem volt zökkenőmentes e könyvecske megjelenésének útja. Jó két évvel ezelőtt, karácsony táján, arról adott hírt az újság, hogy hamarosan sor kerül Móré-Sághi Annamária könyvének bemutatójára. Ebből nem lett semmi. Sem a könyvnek és sajnos Annamáriának sem adatott meg, hogy az említett időpontban a közönség elé kerüljön. Annamária súlyosan megbetegedett, amiből csak több hónapos kezelés után gyógyult fel, a könyv pedig megrekedt a nyomdában. Azután mindezek betetőzéseként megjött a koronavírus. Sorsfordulónak tűnik a mostani bemutató, hisz most már nemcsak azt mondhatjuk el, hogy látszik a fény az alagút végén, hanem megtettük az első reális lépéseket is a művelődés oly áhított szabad és nyílt folytatásának útján.

De térjünk vissza a tárgyhoz. Annamária könyvének cselekményei jó fél évszázaddal ezelőtt szövődnek. Az egykori Aradon és Hegyalján, Kovaszincon, a maihoz képest egészen más világban. Ezt varázsolja vissza, teljesen élethűen a könyv. Az elveszett hegyaljai kisvonattal történő utazásokat, a nyár eleji szekérrel lezajlott kiköltözködéseket a szőlőshegyi présházba, a nagymamával, a kutyával és a háztartáshoz szükséges mindenféle limlommal együtt. Nem tudjuk, hogy Annamária gyermekkorában vezetett-e naplót, de gyanítjuk, hogy nem. Annyi év távlatából mégis mindenre a legapróbb részletekig emlékszik. A szomszédokra, a gyerekekre, a fákra, virágokra, bogarakra, naplementékre, nyári viharokra, a tehéncsorda alkonyati hazatértére, a szőlő- és gyümölcsszüretre és számos ködbe veszett szokásra, mondásra, foglalkozásra, viseletre. Ha valaki nosztalgiázni szeretne Aradról és vidékéről, feltétlenül olvassa el a könyvet. Nem térünk ki külön az illusztrációra, hisz mindenki számára világos, hogy csakis a legkiválóbb lehet. Végül csak egyetlen mondatban próbálunk összefüggésre mutatni Sághi Annamária kimagasló textilművészi és festői élete és munkája, valamint a könyvében megörökített gyermekkor között: a hegyaljai nyarakon magába szívott csodálatos színeket, fényt, természetet, életet munkáiban utánozhatatlanul vetíti vissza ránk.

Fekete Géza