Nyári szalon, amit látni kell!

Szerdán késő délután igen nagy érdeklődés közepette nyílt meg a megyei múzeum Klió termében a Ion Andreescu Képzőművészeti Kör immáron hagyományosnak számító nyári szalonja. 

Nyitás előtt elbeszélgettem Maria Furneaval, a kör elnökével, aki örömtől sugárzó arccal hordozta végig tekintetét a festményekkel teleaggatott falakon. Valóban szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak.

– Úgy érzem, hogy jó kis tárlatot sikerült összehoznunk… – nézett rám elégedetten és máris folytatta a gondolatsort, amelyet a kérdésem (hány kiállító, hány alkotás stb.?) indított el benne: – A kör 32 tagja 101 alkotással jelentkezett. Ami számomra külön öröm, hogy ezúttal igen sok fiatal vesz részt, sok az új név. Voicu Ile (a temesvári képzőművészeti főiskola festészeti szakát végezte), Ina Pricop (Nagyváradon design szakos), dr. Dana Todor fogorvos (a temesvári képzőművészeti főiskola festészeti szakára is beiratkozott), a nagyszentmiklósi Cristina Lihat, vagy Liviu Leonte (mindketten Aradon végzik a design fakultást), Iancu Ciprian (a Sabin Drăgoi Képzőművészeti Líceum diákja), Delia Wichtner (Brassóban végezte a képzőművészeti líceumot), Ana Albert (ő Kett Groza János tanítványa  a népi művészeti iskolában)… Ugye ön is észrevette (ez a másik örömöm egyébként), hogy körünk tagjainak többsége tovább képezi magát, sokan közülük képzőművészeti fakultások hallgatói. Jómagam is Aradon a design fakultás II. éves hallgatója vagyok… Talán már nem illik ránk az amatőr jelző, amit rendszerint lekicsinylésként használtak körünk tagjaival kapcsolatban.

(Ehhez csupán annyit fűznék hozzá: bárcsak feleannyi tehetséges hivatásos festőművész lenne Aradon, mint ahány tehetséges amatőr festőművész tevékenykedik a körben!)

A kiállítók közül természetesen most sem hiányoznak az olyan ismert nevek, mint Maria Furnea, Laukó Katalin, Elena Boţan (Nagyváradon végezte a képzőművészeti fakultást), Jurik Pál, Flory Takács, Tóth Anna, Szabó Mónika, dr. Celus Ciobanu, Kolumbán Zsolt (néhány roppant expresszív, modern festménnyel jelentkezett), Csillag Attila (összetéveszthetetlen, egyéni hangulatú képekkel)… és a névsor korántsem teljes. A kör elnöke külön is felhívta a figyelmemet Claudia Mandl festményeire.

– Ugye emlékszik erre a fiatal asszonyra. Évekig a kör egyik legszorgalmasabb tagja volt… Néhány éve áttelepültek Kanadába, most Montreálban él. Megtudtam, hogy hazalátogatott, s megkérdeztem, nem akar-e részt venni a Nyári szalon tárlatán. Azonnal beleegyezett, s el is hozta a képeit… így akár nemzetközinek is nevezhetnénk a tárlatot, nem?!

Miközben újra és újra belefeledkezünk a nézelődésbe, Maria Furneatól azt is megtudom, hogy július első felében Aneta Filippel, Jurik Pállal és Takács Mihállyal a kétegyházai festőtáborban töltöttek néhány felejthetetlen napot.

– A most kiállított festményeim mind ott, a táborban készültek. Rengeteget dolgoztunk, és remekül éreztük magunkat! – tette hozzá.

De mert egyre többen érkeztek a közeledő megnyitóra, az elnöknőt egyre többen szólították meg, elköszöntem tőle.

Sok sikert! Még sok ilyen szép tárlatot kívánok nekik!