Új karácsony

Vége közeleg az évnek,Jó és rossz napok is értek,

Egy ideje közös álmunk:

Hogy más, új karácsonyt várjunk…

Decemberben, ilyentájban,

Összeverődünk egypáran,

Vérgőz-teli felhők felett,

Megint lessünk égi jelet…

Életünk most csupa káosz:

Barát szóval-tettel sároz,

Partra vetett halként tátog

Múltba vesző boldogságod.

Segélykezet tapogatnál,

Itt talán furfang sem használ,

Távol-közel süket fülek,

Végünk, Jézus, tenélküled!

Régen kihűlt jászolodra

Évszázadok szennyes sodra

Nem sokunkat emlékeztet –

S mily biztató volt a kezdet!

Gidres-gödrös útjainkon

Csak hitetlen járhat hintón,

Közben acsarkodni tudunk –

Újból el kell jönnöd, Urunk!

Mert emelnünk kéne gátat,

Mely emberi méltóságnak

S gúzsba kötött szeretetnek

Határtalan teret enged…

*

Csapatunk, a még maroknyi,

Lelkendezve kezdi szokni:

Új karácsony-jöveteled

Szebb jövőnk záloga lehet!