Az Albertai Egyetem kutatói a Hudson-öböl jegesmedvéinek szaporodási ökológiáját tanulmányozták, és a tengeri jég elvesztésével kapcsolták össze a csökkenő alomméreteket.
A kutatók szerint az újszülött bocsok egyedszámára kivetített csökkenések komoly veszélyt jelentenek a Hudson-öböl nyugati részének jegesmedve-populációjára, és amennyiben a klímaváltozás jelenlegi ütemében zajlik, a faj életképessége a Sarkvidéken megkérdőjeleződik.
A kilencvenes évek óta begyűjtött adatok segítségével a csapat azon időszak hosszának változását vizsgálta meg, míg a Hudson-öböl be van fagyva – ami a jegesmedvék vadászati időszaka –, illetve azt az energiamennyiséget, amelyet a vemhes nőstények a hibernáció és világrahozatal előtt fel tudnak halmozni. A kora tavaszi jégtöredezés csökkenti a vadászati időszakot, mely a vemhes nőstények számára azt is megnehezíti, hogy önmagukat fenntartsák, nem is szólva arról, hogy életet is adjanak, és utódot neveljenek. A vemhes mackók nyolc hónapra költöznek be üregeikbe, és ezen időszak alatt nem tudnak táplálkozni.
A kilencvenes évek elején, a kutatók becslései szerint, az energiaszegény vemhes nőstények 28 százaléka az öbölben képtelen volt akár egyetlen utód kihordására is. Az ilyen vemhes nőstények vagy létre sem hoznak üregeket, vagy természetes módon megszakítják a vemhességet.
A kutatók matematikai modelleket használtak, hogy kiszámítsák a lerövidült vadászati szezon energiahatásait, és többféle forgatókönyvet hoztak létre. Ha, például, a tavaszi jégtöredezés a Hudson-öbölben egy hónappal korábban következik be, mint a kilencvenes években, akkor a vemhes jegesmedvék 40-73 százaléka nem produkál utódot. Amennyiben a jég két hónappal korábban töredezik fel, mint a kilencvenes években, akkor az összes vemhes nőstény 55-100 százalékának nem lesz bocsa a Hudson-öböl nyugati részén.
A nyugati terület jegesmedve-populációja a becslések szerint mintegy 900 egyedet számlál a korábbi évtized 1200 medvéjéhez képest. A Sarkvidéken a jegesmedvék becsült egyedszáma 20-25 ezerre tehető.
A kutatócsapat szerint, mivel az öböl mackói a legdélebbi populációt alkotják, ők az elsők, amelyekre hatással van a globális melegedési trend. Elmondásuk szerint azonban, ha a hőmérsékletek az egész sarkvidéken folytatólagosan növekednek, a jegesmedvék globális populációjának nagy része veszélyben lesz.
A tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg.
(hirado.hu/ScienceDaily)
Hozzászólások