A pörölycápák vándorlását vizsgálták

A Miami Egyetem kutatóinak vizsgálata az első olyan tudományos kutatást részletezi, melynek során sikeresen követték nyomon a nagytestű pörölycápákat műholdas technológiával.

Neil Hammershlag, az egyetem kutatóintézetének – Rosenstiel School of Marine & Atmospheric Science – professzora és csapata 62 napon át követte a nomád cápák egyikét, hogy felfedje északkeletre tartó útját Dél-Floridától az Atlanti-óceán középső részére, New Jersey partjaiig.

Az egyenes, ponttól pontig tartó 1200 kilométeres távolság a faj számára igen nagy terjeszkedést jelent. Az adatok azt is felfedték, ahogy a cápa belép a Golf-áramlatba és az Atlanti-óceán északnyugati részének nyílt vizeibe. A kutató szerint ez az egyed rendkívül nagy utat tett meg igen rövid idő alatt. „Ez a megfigyelés a kiindulópont, ami azt mutatja, meg kell sokszorozni erőfeszítéseinket, hogy még többet tudjunk meg a halakról” – mondja Hammershlag, az intézet R. J. Dunlap Tengervédelmi programjának igazgatója.

Az állat valószínűleg táplálékot követett – mint a nagy aranymakrélát vagy ezüstlazacot – a kontinentális talapzattól a Golf-áramlatba – írják a szerzők. Ez az előzetes vizsgálat egy nagyobb kutatás része, melynek során Hammerschlag műhold segítségével követi a trópusi cápákat, hogy azonosítsa forrópontjaikat – azon területeket, amelyek a táplálkozás, párosodás és utódlás szempontjából fontosak –, és dokumentálja nagyrészt ismeretlen migrációs útvonalaikat. Tavaly a program csapata több mint 50 nagytestű, és veszélyeztetett cápa uszonyát címkézte fel Floridában és a Bahamákon, többek között nagy pöröly-, bika- és tigriscápákét.

A nagy pörölycápa veszélyeztetettként van besorolva az Atlanti-óceán északnyugati részén és a Mexikói-öbölben a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület (IUCN) szerint az utóbbi tíz év közel ötven százalékos, gyanított populációs hanyatlásának köszönhetően. A cápa világszerte megtalálható a trópusi vizekben, és kihalás fenyegeti a nagy uszonyait célzó túlhalászat, illetve a véletlen kifogások miatt.

Hammerschlag szerint a vizsgálat bizonyítékot nyújt arra, hogy a nagy pörölycápák a nemzetközi vizekben vándorolhatnak, ahol az illegális halászat veszélyezteti őket. „Ha tudjuk, hogy mely területeken védtelenek a kizsákmányolás ellen, az hasznos információkat nyújthat a faj védelmében és kezelésében.”

Az ázsiai piacokon eladott nagy pörölyfejű cápauszonyok DNS-elemzése kimutatta, hogy a cápák nagy része az atlanti vizekből származik.

(hirado.hu/PhysOrg)