A SOFIA lencsevégre kapta az Orion-csillagködöt

Egy átalakított 747 óriásgép hátulsó részében helyet kapott teleszkóp lencsevégre kapta az Orion-csillagködöt olyan színspektrumban, melyet a világon egyetlen másik obszervatórium sem képes megfigyelni.

Ezek a SOFIA – Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy – obszervatórium első eredményei. A teleszkópot úgy tervezték, hogy a földi atmoszféra által blokkolt színeket tudja lencsevégre kapni. A felvételek precedens nélküli tisztasággal ábrázolják a csillagformáló régiót. A további vizsgálat betekintést engedhet abba, a csillagok hogyan ragyognak fel, ami a csillagászat egyik „szent grálja”. Az eredményeket az Amerikai Csillagászati Társaság éves ülésén mutatták be.

A SOFIA a KAO – Kuiper Airborne Observatory – utódja, mely 1995-ben ment nyugdíjba. A hosszú ideig halogatott projekt most ott veszi fel a fonalat, ahol a KAO abbahagyta, ami lehetővé teszi a csillagászoknak, hogy mélyen az infravörös tartományban lássák a színeket. Az űrteleszkópok is látják a spektrum ezen részét, ám a SOFIA még több rugalmasságot tesz lehetővé.

A készülék közepes infravörös felvétele a Messier 42-ről az Orion-csillagködben több felvétel kombinációja, amelyek 19,7 mikron (zöld) és 37,1 mikron (vörös) hullámhosszokon készültek. Ezen utóbbi hullámhossz földi vagy a jelenleg űrben tartózkodó teleszkópok számára elérhetetlen. A csillagformáló anyagfelhőben részletes struktúrák láthatók, valamint a környező gáz és por meleg felhői, illetve a jobb felső területen részben homályosan, újszülött csillagok halmaza.

A három felvételes összehasonlításban, a bal és a középső panel ugyanazon arányban és irányban készült, mint a SOFIA felvétele. A bal fotó az emberi szem számára látható hullámhosszokon készült, csillagközi por sűrű felhőit mutatja, amelyek blokkolják rálátásunkat a csillagformáló régióra. Emellett a középső rész felett lévő fiatal csillagokból áradó sugárzás gerjesztette hidrogéngáz rózsaszínes izzása is megfigyelhető. A középső felvétel közeli infravörös tartományban készült, és áthatol a por egy részén. Számos csillagot fed fel a születés különböző szakaszaiban, beágyazódva a felhőkbe.

A SOFIA megfigyelései az M42 csillagformáló komplexum eltérő aspektusait tárja fel. Például, a bal felső részen lévő sűrű porfelhő látható fényben teljesen átlátszatlan, közeli infravörösön részben áttetsző, míg a SOFIA közepes infravörös felvételén saját hősugárzása révén ragyog. A Trapézium-halmaz forró csillagai a látható fényű és közeli infravörös képen éppen a középső rész felett látszanak, ám a SOFIA felvételén majdnem észlelhetetlenek. A jobb felső részen, az erős fényességű csillagok porba ágyazódott halmaza, amely a SOFIA képén igen prominens, kevésbé látható a közeli infravörös képen, és teljesen elrejtőzik a látható fényű felvételen.

A SOFIA 2010 májusában készítette el első felvételét, majd novemberben első tudományos missziójára indult, hogy betekintsen az Orion-csillagködbe azon sűrű porfelhőkön keresztül, melyek az általunk látható fényben gátolják a látványt.

A tény, hogy a teleszkópot egy repülőgépre helyezték, egyedülálló kihívásokat jelent a kutatóknak. Giroszkóppal stabilizálják, így annak ellenére, hogy a repülőgép mozog, az obszervatórium mozdulatlanul célra tart. A SOFIA missziója tudományos szempontból még csak most kezdődik, ám már hosszú fejlesztést tudhat maga mögött.

Az obszervatórium a tervek szerint eredetileg 1998-ban indult volna, három évvel a KAO nyugdíjazása után. Ám a költségvetés és a kifutások az ütemtervből folyamatosan halasztották a projektet. A kutatók szerint 2006-ban a SOFIA-t törölték NASA-programként, majd később újraindították. Most a NASA csillagászati divíziójának két elsődleges célja van, a James Webb Űrteleszkóp és a SOFIA.

(hirado.hu/BBC/NASA)