Az eddigi legidősebb galaxist észlelhette a Hubble

Csillagászok úgy hiszik, a Hubble Űrteleszkóp segítségével megtalálták az eddig látott legtávolabbi objektumot az univerzumban.

Az objektum fénye 13,2 milliárd évet utazott, hogy elérje az obszervatóriumot, azaz durván 150 millió évvel többet, mint a korábbi rekordtartó. Az univerzum kora megközelítőleg 13,7 milliárd év.

Az apró, halovány objektum kék csillagok kompakt galaxisa, amely 480 millió évvel a Nagy Bumm után keletkezett. Saját Tejútrendszerünk létrehozásához több mint 100 ilyen mini galaxis szükségeltetne. Az eredmények azt sugallják, hogy kevesebb mint 200 millió év alatt – ami kozmikus szempillantásnak felel meg –, hatalmas galaxisok jöttek létre a kisebbekből, és a csillagszületés üteme tízszeresére nőtt.

A csillagászok még nem tudják pontosan, az első csillagok mikor jelentek meg az univerzumban, ám minden egyes, a Földtől távolabb eső lépéssel mélyebbre tekintetnek a korai évekbe, amikor a csillagok és galaxisok elkezdtek létrejönni a Nagy Bumm utóhatásaként. Rychard Bouwens holland kutató és Garth Illingworth amerikai szakember tanulmánya a Nature tudományos folyóirat mai számában jelent meg.

A kutatók a galaxis távolságát az úgynevezett „vöröseltolódás” lemérésével állapították meg. Ahogy az univerzum tágul, és a benne lévő objektumok szétválnak, a megfigyelő a távoli forrásból érkező fényt hosszabb hullámhosszokra megnyúlva érzékeli, azaz az elektromágneses spektrum vörös vége felé. Minél távolabb van egy objektum, annál gyorsabban hátrál, és annál jobban megnyúlik a fény. A csapat olyan objektumokat keresett, amelyek fénye a spektrum optikai tartományából az infravörös tartományba tolódott. Az ősi galaxis olyan távol van, hogy fénye csak a leghosszabb infravörös hullámhosszokon észlelhető, ezeket csak a Hubble látja.

A Hubble 3-as, nagy látószögű kamerája figyelte meg az objektumot néhány hónappal 2009. májusi installálását követően. Több mint egy évi részletes megfigyelés és elemzés után azonosították a Hubble ultramély infravörös adatai között is, amelyek 2009 és 2010 késő nyarán készültek. Az objektum csillagfény halovány pettyének tűnik. Túl fiatal és túl apró ahhoz, hogy hasonló, spirális alakja legyen, amely a lokális univerzum galaxisainak jellegzetessége. Bár egyedi csillagait nem lehet a Hubble-lal látni, a bizonyíték azt sugallja, hogy forró csillagok kompakt galaxisa, amelyek több mint 100-200 millió évvel korábban keletkeztek a sötét anyag egyik zsebében csapdába esett gázból.

Bouwens hangsúlyozza, hogy a megfigyelést még meg kell erősíteni, de ő és csapata „nagyon bízik abban”, hogy az eddigi legidősebb galaxist kapták lencsevégre.

A még korábbi időket érintő megfigyeléseket – amikor az első csillagok és galaxisok formálódtak – már a Hubble utódjától, a James Webb Űrteleszkóptól (JWST) követelik meg. A csillagászok nagyon várják 2014-es felbocsátását, mivel a JWST talán 200 millió évvel távolabbra tud visszatekinteni a kozmikus időben, amikor a galaxisok még csak elkezdtek létrejönni.

A galaxisok hipotetizált, hierarchikus növekedése – sztelláris csomókból fenséges spirálokba és ellipszisekbe – a Hubble mélyűri megfigyeléseiig nem volt evidens. Az univerzum létezésének első 500 millió éve, a galaxisok hierarchikus növekedésének hiányzó fejezete. Az sem egyértelmű, hogy az univerzum hogyan szervezett struktúrát a Nagy Bumm sötétedő, hűlő tűzlabdájából. Ahogy a fejlődő embriónál, a csillagászok tudják, hogy gyors változások korai periódusa is kellett hogy legyen, amely lefektette azon kezdeti feltételeket, amelyekkel létrejött a galaxisok ma ismert univerzuma.   

(hirado.hu/NASA/Nature/BBC)