Hologramként reprodukálják Traianus hídját a Dunán

Szerb régészek és mérnökök azt tervezik, hogy hologramot vetítenek a Dunára, ami „feltámasztja” Traianus császár hídját.

Csaknem két évezredet áthidaló hídtervvel álltak elő szerb archeológusok és mérnökök: hologramot vetítenek a Dunára, amely három dimenzióban „feltámasztja”, térben láttatja majd Traianus római császár (Kr. u. 53–117) egykori hídját.

Miomir Korac, a projekt vezetője az AFP-nek elmondta, a vetített hologram a 150-200 méter hosszú eredeti híd replikája lesz. „A Dunára szivattyúkat telepítünk, amelyek parányi vízcseppeket porlasztanak szét a levegőbe, ezekre lézersugarak rajzolják majd rá a híd képét a szerb oldalról”. Ötven méteres makettjét különben fel is fogják építeni a hajdani híd tényleges helyének közelében.

A két eredeti pillér maradványait restaurálják, és a folyó felől elérhetővé teszik „Traianus asztalát”, amely a közelben van, és jelenleg csak a folyón közlekedő hajókról látható – közölte a régész. „Traianus asztala” a császár dákok elleni hadjáratának állított emléket. Ideje restaurálni ezt a helyet. A maga idején valóságos világcsoda volt, a mi dolgunk ezt megmutatni” – szögezte le Korac.

A császár hadjáratának színhelye egy olyan térség volt, amely ma Románia területét képezi, legismertebb megjelenítése Rómában látható, Traianus oszlopának domborművein. A szerbiai munkálatok beilleszkednek abba a nagyobb ívű, Itinerarium romanum Serbia nevű programba, amelynek célja az ország antik nevezetességeinek bemutatása. „Össze akarjuk kapcsolni a Szerbia területén lévő összes római kori építészeti együtteseket, hogy népszerűsítsük a tudományt, a régészet eredményeit, és gazdaságilag is kiaknázzuk a bennük rejlő nagy turisztikai potenciált” – fejtette ki az archeológus.

A projekt elnyerte az Európai Beruházási Bank és egy európai bankkonzorcium támogatását. „Megvalósítása összesen 13 millió euróba kerül. A terv értelmében 2012 végéig Szerbia területén valamennyi nevezetes római emlékegyüttest olyan állapotba kellene hozni, hogy fogadhassa a turistákat. Ezzel fel lehetne hívni a figyelmet arra a tényre is, hogy nem kevesebb mint 18 római császár született ezen a területen – köztük az a Nagy Konstantin is, aki Kr. u. 313-ban kiadta a kereszténységet törvényes vallásként elismerő milánói ediktumot” – mutatott rá Korac.

(hirado.hu/MTI)