Olcsó módszer a tigrisek megmentésére

Miközben a szakemberek Szentpéterváron gyülekeznek a Tigris Csúcstalálkozóra, kevesebb mint 3200 állat él szabadon, világszerte.

A nagymacskák több mint fele Indiában él, ahol hatalmas, mintegy 100 ezer négyzetkilométernyi redőben terjedtek el. Dr. Yadvendradev Jhala, az Indiai Vadvilág Intézet szakembere, és az új vizsgálat vezető szerzője szerint, a tigrisek rejtélyes, éjszakai állatok, és olyan alacsony populációs sűrűséggel jelennek meg, hogy nehéz őket megfigyelni. „Míg nem tudjuk, mennyi állat maradt természetes élőhelyén, és egyedszámuk növekszik-e vagy csökken, addig nem fogjuk tudni őket megvédeni.”

Mostanáig a tigrisek egyedszámát vagy mancslenyomatuk vagy kameracsapdák révén figyelték. Bár a vadvédelmi szervezetek a mancslenyomatokat az egyedek azonosítására alkalmazzák, a kutatók szerint pontatlan módja az egyedszám nyomon követésének. Míg a kameracsapdák révén történő jelölés-visszafogás megbízható, magasan képzett szakembereket igényel, és eléggé drága, emellett munkaigényes, így nem lehet széles körben alkalmazni.

Az alacsony költségű, tudományosan megbízható megfigyelési módszer utáni kutatás során Dr. Jhala és csapata Közép- és Észak-India erdőségeiben 21 különböző élőhelyet vizsgált meg, és kétféle tigrisjelet gyűjtött, mancsnyomokat és ürüléket. „A tigrisürülék akkora, mint egy nagyobb cékla, emellett jellegzetes, pézsmaszaga van. A friss ürülékhez általában vizelet is járul, mely olyan, mint a frissen főtt basmati rizs” – magyarázza a szakember.

Amikor ezen adatokat az ugyanazon helyszínekről begyűjtött kameracsapdásokkal hasonlították össze, kiderült, hogy a tigrisek egyedszámát ugyanolyan pontosan meg tudják becsülni a két jelzéssel – mancsnyom és ürülék –, mint a kameracsapdákkal, de az ár töredékéért. Az egyes lelőhelyeken a költségek 1240 dollárba kerültek, és 220 ember segítségét követelték meg a nyomok és az ürülék begyűjtésére, míg a kameracsapdák esetén az összeg 17 ezer dollár volt és 720 embert igényelt.

Az eredményeknek komoly jelentősége van a tigrisek és más veszélyeztetett fajok védelmében. „Azzal, hogy kimutattuk, lehetséges a tigrisek egyedszámának pontos felmérése a nyomok és az ürülék alapján, azzal új utat nyitunk a költséghatékony megközelítéshez a tigrispopulációk megfigyelésére, emellett a konzervációs programok sikerének felméréséhez. Ez a megközelítés alkalmazható más veszélyeztetett fajok megfigyelésére is szélesebb élőhelyeken” – mondja Jhala. 

(hirado.hu/ScienceDaily)