Orosz szakemberek fúrnak le az oxigénben gazdag tóba, amely az Antarktisz majdnem négy kilométeres jégtakarója alatt rejtőzik, aztán vízmintákat gyűjtenek be elemzésre.
A Vosztok-tó megközelítőleg 250 kilométer hosszú, 50 kilométer széles – majdnem akkora, mint az észak-amerikai Ontario-tó – és 800 méter mély. Az Antarktisz összes többi, mintegy 145 jég alatti tavától el van szigetelve. A víztömeget a világ többi részétől legalább 14 millió éve zárja el a jégtakaró.
A korábbi fúrást célzó kísérleteket az Antarktisz-egyezmény Titkársága (ATS) nem engedélyezte, attól félve, hogy a tavat beszennyezhetik. A NASA asztrobiológus csapata 2003-ban arra a következtetésre jutott, hogy egy ilyen feltérképezés veszélyes lenne, és szennyezéshez vezetne, mivel a tó magas oxigén- és nitrogéntartalma miatt a víz a felrázott szódásüveghez hasonlóan „felpezsegne”.
Most azonban az ATS jóváhagyta egy új kísérlet környezeti kiértékelését a szentpétervári Arktiszi és Antarktiszi Kutatóintézetnek (AARI). A szervezet szóvivője, Valerij Lukin – az Orosz Antarktiszi Expedíció igazgatója – elmondta, olyan mintavételi módszert fedeztek fel, amely nem jár a szennyezés rizikójával. Amikor a fúró eléri a tavat, a víznyomás „a fúrófejet és a fúrási folyadékot felfelé nyomja a furatban”, ahol aztán megfagy. A kutatók ezt követően a következő antarktiszi nyár folyamán visszatérnek, és elemzésre eltávolítják az így megfagyott vizet.
A Vosztok-tó rendkívül telített oxigénnel, melynek becsült szintjei legalább ötvenszer nagyobbak egy átlagos édesvízi tóénál. Lukin szerint abban reménykednek, hogy élőlényeket találnak a tóban, különösen a fenék közeli ásványokkal teli vízben. Amennyiben élet létezik odalenn, az élőlények „extremofilek” lehetnek, számos olyan adaptációval, ami lehetővé teszi nekik az életben maradást. Ha találnak életet a tóban, annak az élet lehetőségét tekintve a Jupiter Európa vagy a Szaturnusz Enkeladusz holdját illetően is jelentősége lehet, amelyek hasonló környezettel rendelkeznek.
Az orosz csapat egyelőre nem biztos benne, fúrójuk mikor hatol át a jégrétegen, mivel a jég és víz határ pontos mélységét nem ismerik, de abban reménykednek, hogy a hónap második felében, és mielőtt a jelenlegi antarktiszi nyár véget érne, elérik a vizet. Furatuk jelenleg 3560 méter mély, ami a becslések szerint hozzávetőlegesen 100 méterrel járhat a tó felszíne felett. A következő szakaszokon mechanikai fúrót, valamint kerozin-freon elegyet alkalmaznak, hogy leérjenek 3725 méterre, aztán az új hőfúrófejet – szilikon-olaj eleggyel – használják a további métereken. A hőfúrófejet kamerával szerelik fel. Naponta mintegy négy métert tudnak fúrni.
(hirado.hu/PhysOrg)
Hozzászólások