Pontszámlálás a teniszben

Ez a sportág hétnapos ciklusokban éli világát, mert – kisszámú kivételtől eltekintve – hétfőtől vasárnapig tart egy tenisz-torna. Ennek tudható be, hogy a heti hivatalos világranglista, az ATP (ez a rövidítés a férfi profi teniszezők érdekképviselőjének a nevét takarja – ugyanezt teszi, a nők esetében, a WTA is) honlapján, minden hétfőn reggel olvasható. A listára felkerült játékos neve mellett annyi pontszám szerepel, amennyit az utolsó 52 héten, 18 tornán sikerült begyűjtenie. Közülük a legfontosabb 13-nak van kötelező jellege, a maradék öt az már opcionális. Ez utóbbit úgy kell érteni, hogy az a teniszező, aki (évenként) több mint 18 tornát vállal – mondjuk, 25-öt, akkor ő már 12 opcionális tornából „emelheti” ki a legjobb öt pontszámút. A maradék hét (számára legkevesebb pontot hozó) torna termése pedig „megy a lecsóba”!Minden játékos maga dönti el, hány versenyt vállal. Az év első tíz hónapját felölelő szezonban mintegy 40–45 torna közül válogathatnak. Az elit beéri évi kb. 20 versennyel is, mert energiájukat és frissességüket a fontos, jól fizető tornákra tartalékolják. Velük szemben a fiatal, feltörekvő játékosok akár 40 versenyre is elutaznak. Találó hazai példa erre az elmúlt 52 hét alatt mindössze 24 tornát vállaló, 31 éves Marius Copil. Vele szemben a 20 éves Nicholas Ionel és Filip Jianu egyaránt 36–36 hetet töltött távol bukaresti otthonától. Egy, a jövő hétre érvényes pontszám kiszámítása abból áll, hogy előbb levonják (ha volt mit!) a tavalyi év ugyanazon a hetén elért pontjait (ezt nevezik az adott hét „megvédendő” pontjainak), amihez hozzáadják (ha lesz mit!) az adott héten szerzetteket.A legtöbb játékost akkor kezdi kerülgetni a gyomorgörcs, ha olyan hét mutatkozik a láthatáron, melyen sok ranglista-pontot kell majd megvédenie. Még ennél is rosszabb a helyzete, ha az elmúlt év egy rövid (pár hét) időszakában, sorozatban jöttek a jó eredmények, mert egy nagy mennyiségű pontszám megvédése ritkán szokott sikerülni. Ennek aztán logikus következménye (egyben, minden játékos rémálma) a ranglistán való visszaesés. Még szerencse, hogy csak a pontokat „veszik vissza”, a tavaly bezsebelt pénzdíjakat nem kell megtéríteni... ezt persze, viccnek szántam!  Végül is, az így keletkezett plusz-mínusz pontok mozgatják a heti világranglistákat. Aki azt hiszi, hogy a heti ranglista (ranking) az csak egy „úri huncutság”, távol áll az igazságtól. Ez egy olyan hasznos „dokumentum”, melynek hiányában a torna főbírója azonnal béna kacsává változna! A ranglista mutatja meg neki, hol kell meghúznia a vonalat az utolsó, még alanyi jogon fő- vagy selejtezős-táblára jutó játékos neve alatt. Mindez a nevezési idő lejártakor – általában 4-6 héttel a torna kezdete előtt – történik. A vonal alatt, de annak közelében találhatók még reménykedhetnek, hogy az elkövetkező hetek masszív visszalépéseinek köszönhetően, mégis táblára kerülhetnek. A visszalépések nagy száma azzal magyarázható, hogy egy teniszező, aki egyszerre hat (egy időben zajló) tornára nevezhet, még idejében köteles (faxon) közölnie lemondásait a másik öt helyszínnel. Minden visszalépés azzal jár, hogy miközben egy nevet áthúznak a listán, a mögötte libasorban várakozók egyet léphetnek előre. Ám ez a „befagyasztott”, csak ehhez a tornához kapcsolható ranglista sem örök életű: a torna kezdete előtt 1-2 nappal, a végleges játékos-listával operáló főbíró, egy 32-es főtábla sorsolásánál már a friss – az eredetitől szinte biztosan eltérő – lista alapján helyezi el a nyolc kiemeltet. Említsük meg, hogy a heti, hivatalos mellett, létezik egy úgynevezett „élő” ranglista is, melyen, már hétfőtől kezdve, folyamatosan követhetők (alig pár percnyi késéssel), a héten zajló tornák eredményeinek ranglistás következményei. Természetesen, a vasárnap estére kialakult „élő” már azonos a hétfő reggeli hivatalossal. haas m