Az A. D. Xenopol Megyei Könyvtár egyik legnépszerűbb rendezvényén, az Aradi személyiségek elnevezésűn ezúttal Florin Didilescu igazgató és Lucia Bibarţ főszervező vendége két magyar ajkú egykori többszörös bajnok sportoló volt.
Veres Károly tizenháromszoros országos evezősbajnok, valamint Piros Dénes (akit a könyvtárlátogatók, irodalomkedvelők a Maros-parti nyarak szerzőjeként is ismerhetnek) egykori ifjúsági teniszbajnok mesélt a szép számmal egybegyűlt fiataloknak és „még fiatalabbaknak” korábbi élményeiről, tapasztalatairól.
A rendezvény két fő szervezőjén, Didilescu elnökön és Bibarţ főszervezőn kívül Tiberiu Ţiganu, a két lábon járó aradi sportlexikon, valamint Marius Cirin, az Arad Megyei Testnevelő Tanárok Egyesületének elnöke is jelen volt. Előbbi a két sportág, az evezés és a tenisz aradi múltjáról tartott rögtönzött kiselőadást, míg utóbbi az általa képviselt egyesület nevében egy-egy érdemoklevelet nyújtott át mindkét bajnoknak.
Veres Károly és Piros Dénes személye azért több más neves aradi személyiséget is vonzott, mint Domide Flavius egykori UTA-játékos és román válogatott labdarúgót, de a közönség soraiban láthattuk Vadász Ernő nyugalmazott testnevelőtanárt (Piros Dénes gyerekkori barátja), Erdei Emesét, a Csiky Gergely Főgimnázium testnevelő tanárát (akivel egyébként több tanítványa is érkezett), Berecz Gábort, a Kölcsey Egyesület titkárát, Simion Jarco nyugalmazott testnevelőtanárt, az aradi szerb közösség képviselőjét, és még másokat.
A két bajnok anekdotáiból több kötetre valót is közreadhatnánk, azonban helyszűke miatt most csupán egyet említünk meg Veres Károlyéi közül. „Történt volt, hogy az 1964-es tokiói olimpiára való kiutazás előtt a román válogatott hajóit Moszkva érintésével küldték el Tokióba, s amitől féltünk, bekövetkezett, a hajók nem érkeztek meg. Ugyebár a japánok kis emberek, így hát képzelhetik, hogy az ott vásárolt hajó mennyire volt jó. Ennek ellenére az elődöntőben négyesünk a norvég és az osztrák egységgel egyszerre ért célba. Úgy fél órás tanakodás után a versenybizottság norvégokat hozta ki győztesnek, bennünket második helyre soroltak, így sem sikerült tovább jutnunk” – mesélte Veres Károly, akinek ezen történetéhez hozzátartozik, hogy a tokiói lehetett volna negyedik olimpiája, azonban a helsinkiről vakbélműtét, a melbourne-iről az 56-os események, a rómairól egyéb politikai okok miatt kellett távol maradnia.
Végezetül álljon itt Piros Dénes örökérvényű tanácsa a fiataloknak: „a mi időnkben rengeteget sportoltunk, de tanultunk is, mert e két dolog nagyon is összefügg egymással, egyik sem lehet meg a másik nélkül”.
Hozzászólások