A Boldogasszony tisztelet – a magyarok története táncban kifejezve

Két emlékezetes kulturális eseménnyel adózott Arad a nemzeti összetartozás napjának.

2010-ben foglalta törvénybe a magyarországi Országgyűlés az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknapot (hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja). Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait, és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Azóta, így idén is a Kárpát-medence valamennyi, magyarok is lakta vidékén megemlékeztek a napról.

***

Aradon a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes A Boldogasszony tenyerén c. előadásával emlékeztek az eseményre június 3-án, szombaton.

Az aradi nagyszínházat megtöltő közönség – köztük sok volt a megyebeli magyar – egy kiváló székelyföldi tánc- (és énekegyüttes) előadását tekinthette, élvezhette és tapsolhatta meg.

A tavaly novemberben létrejött előadás a Boldogasszony tiszteletéről szól, bár a tánc nyelvét kevésbé értő nézőnek akár az is lehetne a benyomása, hogy a magyarok történetéről, amely az „újabb korban”, úgy ezer esztendeje kétségtelenül az országát a Szűz Mária oltalmába ajánló Szent István-i hagyományt is követi.

A produkció a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival stb. szemlélteti a Boldogasszony-tisztelet átöröklődött formáit. A színpadon mezőségi, moldvai, rábaközi, vajdaszentiványi, jobbágytelki, gyergyói, felcsíki, gyimesi táncok, népi gyermekjátékok, leánykörtánc, legényes táncok láthatók.

„A világegyetem titokzatos működési rendje alapját képezi az emberiség hitének. A magyar hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária, mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt, és napjainkban is jelen van archaikus imáinkban, énekeinkben, mesekincsünkben, szokásainkban, gyermekjátékainkban, táncainkban. A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása. A néphitben a Szentlélek a női minőség, a férfi minőség pedig a Napkultuszban nyilvánul meg. Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás” – írták az együttes honlapján az előadásról.

***

Az előadás kezdetén Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei elnöke és a fellépő vendégek képviselője beszélt az összetartozás napjáról.