A cserkeszőlői modell

Az elmúlt hét végén hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a magyarországi Cserkeszőlőn azI. Kárpát-medencei Média Fürdő – Magyarország gyöngyszemei a gyógyvizei című konferenciát. 

A rendezvényen – Köblös Aranka ötletgazda és főszervező elképzeléseinek megfelelően – Ausztria és Szlovénia kivételével a Magyarországgal szomszédos országok mindegyikéből érkeztek az ottani magyar nyelvű média képviselői. Jelen volt, többek között, Karácsonyi Zsigmond, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete (MÚRE) elnöke, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője, Ambrus Attila korábbi MÚRE-elnök, a Brassói Lapok laptulajdonos-főszerkesztője. A Nyugati Jelent Kurjatkó Péter, a lapkiadó Occident Media Kft. igazgatója és alulírott képviselte.

Mi tagadás, a meghívó kézhezvételekor – bizonyára legtöbb olvasónk is így tett volna! – az első kérdés az volt: hol is van Cserkeszőlő? Rövid világhálós kutakodás után kiderült, hogy a 44-es úton, még vagy 10 kilométerrel a Tiszán innen, valamivel több mint 30 kilométerrel Kecskemét előtt. A Köblös Aranka által ajánlott téma – a média és a gazdaság képviselőinek közös gondolkodásra való összehívása – eleve vonzónak tűnt, ráadásul Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) több vezető tisztségviselőjének jelenléte további érdekességet ígért.

Nos, a Cserkeszőlőt érintő megközelítés gondjának megoldásán túl, már az első programpont mindenki számára helyére tette a település kérdését. Szokolai Lajos polgármester ugyanis – minden álszerénység nélkül – az Észak-alföldi Régió déli részének, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyének a legsikeresebb, legdinamikusabban fejlődő fürdőhelyének minősítette a 11 év óta irányítása alatt álló települést. Az 1942-ben német, olajat kereső fúrást annak idején leállították, 1948-ban azonban a folytatás termálvíz „kirobbanását” eredményezte, ami előbb 1955-ben csak falusi fürdésben fulladt ki, és csak az 1998 utáni ügyes menedzseléssel jutott el a jelenlegi gyógyfürdői státusig. A több mint 87 Celsius-fokos termálvizet a fürdőkben hasznosítják, ám az is jellemző, hogy az ivóvíz is 37 fokos, ezért is találkoztunk ottlétünk alatt szinte mindenhol – a már megszokott palackozott sima vízen kívül – a számunkra régebben oly ismerős üveges szódavízzel.

Cserkeszőlő legnagyobb megvalósításának azonban a polgármester annak a nehéz ütközetnek a sikeres megvívását minősítette, amellyel az önkormányzat teljes egészében magáénak tudhatja a fürdők és azok üzemeltetése, valamint a járulékos szolgáltatások tulajdonjogát, amivel Magyarországon egy olyan modell-értékű státust sikerült kivívni, hogy a település munkaképes lakosságának több mint 20 százalékát az önkormányzat foglalkoztatja. Szigorú magatartási követelményeket állítanak azonban eléjük, akik ennek nem felelnek, azok vehetik a kalapjukat. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy ott-tartózkodásunk alatt a házigazda Bonita Apartman Hotel és Forrás étteremben csak előzékeny és mosolygós kiszolgáló személyzettel találkoztunk; ám meggyőződésünk, ez nemcsak a megszorításokkal magyarázható, hanem a megfelelő fizetéssel is.

A fürdőhelyi kínálaton kívül azonban Cserkeszőlő mással is szolgál, hiszen a Tiszazúg kistérségben található, ami természeti értékeit tekintve a megye leggazdagabb kistérsége. Tájvédelmi szempontból különleges értéket képviselnek a tellek (dombházak) és a kurgánok (sírok), amelyeket egy hangulatos hintós kiránduláson meg is tekinthettünk.

Az első nap – ha úgy tetszik – amolyan médiásan belterjes volt, ugyanis a polgármesteri köszöntő és ismertető után előbb Tóth István Zoltán, az MTVA Kommunikációs Igazgatója értékeink meghatározásáról, a média érték-meghatározó szerepéről értekezett, nem kerülve meg a tényt, hogy a média önjelölt a 4. hatalmi ág szerepében. Ezt követően Dr. Gazsó L. Ferenc, a MTVA alelnöke a közmédia közszolgálatisága és nemzetmegtartó szerepéről szólva megállapította: a „szent és sérthetetlen nézettség” nem szolgálható akármilyen eszközökkel. A 2010 utáni út a közmédia egységesítését jelenti, amely az elkorhadt építmény újjáépítését tűzte ki célul, miközben a „veszélyes” üzemet működtetni is kell egy felgyorsult világban. Átfogó előadásában nem kerülhette meg a műsorpolitika olyan kihívásait, mint a minőség és versenyképesség a kereskedelmi adókkal. A tapasztalat az, hogy ez nem mindig sikerült – ezt is figyelembe veszik az őszi, új műsorrács már zajló kialakításánál. A tervek közt szerepel a külhoni magyarság életét bemutató műsorok megfelelőbb időpontokra helyezése, valamint a Kárpát-medencei tudósítói hálózat felélesztése. A Nyugati Jelen kérdésére, miszerint a népszerű Kárpát Expressz műsor sugárzását mikor helyezik jobb időpontba, elmondta: tervezik a tévécsatornák jobb összehangolását, amit már az őszi műsorstruktúrában szeretnének tető alá hozni, és számolnak annak az ismétlésével is.

Dr. Havasi János, az MTVA igazgatóhelyettese, Határon túli különmegbízott a közmédia 2010-ben megindított átalakítási elképzeléseit és azok megvalósulását vetette össze. Számos kritikai észrevétele közül különösen az érdemel említést, hogy a folyamat közben állandóan készek a megújulásra, így, például, az elindult a bulvárosodási irányzat megállítása, illetve már ősztől visszatér az m1-re több, a külhoni magyarsággal foglalkozó műsor.

A konferencia első napjának egyik igen érdekes témaköre a Szülőföldem kiaknázandó értékei elnevezésű volt. Bartók Csaba televíziós műsorvezető, a Regfílm igazgatója, a Városi Televíziós Szövetség alelnöke a felvidéki viszonyokról szólva a szlovák és a magyar közös értékek megértésének, megérzésének hiányát tette szóvá, néhány olyan érzékletes példával érzékeltetve azt, mint a több nyelven is megjelent útikalauzt, ám borzalmas magyar változattal.

Csinta Samu, az Erdélyi napló főszerkesztője – elsősorban székelyföldi példákra hivatkozva – azt emelte ki, hogy az 1990-es évek eleji vadprivatizáció miatt a borvízvagyon elhanyagolható hányada van helyi tulajdonban, és kevés remény van a tulajdonjogok visszaszerzésére. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok közül is kevés viselkedik igazi településgazdaként, nem vállalnak szerepet a helyi vállalkozások támogatásában. Kitörési pontként a személyre szóló túrajavaslatokat említette, nem feledkezve meg Károly herceg, brit trónörökös érdeklődése kisugárzó értékének a kihasználásáról sem.

Bodzsonyi István, a szabadkai székhelyű Pannon TV igazgatója, sok minden mellett, arra az érdekes konfliktus-helyzetre hívta fel a figyelmet, amely érdekközösséget hozott létre az őshonos magyarok és szerbek között a legutóbbi Balkán-háború utáni betelepültekkel szemben, akik nagymértékben átalakították a korábbi nemzetiségi összetételt.

Ha már a „szakmai feltöltődés” valamelyest megtörtént, jöhetett a szakmán kívüli „egymás jobb megismerése” is.

Simon Éva Phd., a Magyarországi Fordító Irodák Egyesületének elnöke az idegen nyelvek marketinghatásáról beszélt, kiemelve, hogy a növekedés záloga a minőségi többnyelvűség. Az e-kereskedelemben tapasztalható magyarországi lemaradást, többek között, a nyelvismeret hiányával magyarázta, elemezve, milyen legyen egy cég világhálós megjelenése ahhoz, hogy a látogatásból vásárlás is legyen.

A második nap már főként a meghirdetett témakör gazdasági vetülete került előtérbe.

Igaz, előbb Antall Péter, az Antall József Tudásközpont tudományos igazgatója ismertette a Corvinus Egyetem mellett működő intézet célkitűzéseit és tevékenységét, majd Halas Dominika, az Antall József Tudásközpont konferenciaszervezője foglalta össze az I. Országimázs Konferencia tapasztalatait.

Ezt követően dr. Kerécz Tamás, a Harkányi Gyógyfürdőkórház igazgatója keresetlen szavakkal írta le, hogy – a hivatalos szólamokkal ellentétben! – milyen napi nehézségekkel küzdenek, amikor a gyógyvíz, mint értékteremtő gazdasági érték, a gyógyítás szelíd gyógymódja minősítéséről, annak gyakorlati alkalmazásáról van szó. Nem rejtette véka alá, hogy komoly ellenérdekek vannak a gyógyvízkezeléssel szemben, egyrészt szakorvosok veszítenek el pácienseket, másrészt csökken(het) a gyógyszerek, illetve a hagyományos szállodakínálat iránti kereslet. Ez érvényes arra a psoriasis-programra is, amelyet sikeres fejlesztettek ki és alkalmaznak Harkányban.

Tasnádi Endre vállalkozó egy sikeresnek ígérkező Siklós–Harkány térségi EU-projektről beszélt, amelyet át nem látható érdekből „megfúrtak”, de helyi erőből csak meg kívánnak valósítani, ugyanakkor Cserkeszőlővel kapcsolatban felvetette: a harkányi pikkelysömör-programhoz hasonló itt is „ki kellene találni” valamit, azaz: mit tud Cserkeszőlő, amit más nem?!

Dr. Bálint Attila, a Spa Capital ügyvezető igazgatója, majd dr. Kiss Ferenc, a Magyar Fürdőkultúra Kft. ügyvezető igazgatója a magyarországi fürdőkultúra értékeiről, múltjáról, jelenéről, jövőbeni fejlesztési lehetőségeiről beszélt, nem feledkezve meg az anyagi forráshiányról, a magántőke szerepéről, de arról sem, hogy jobb odafigyeléssel, és nem túl nagy beruházással Magyarországot Európa gyógyfürdőjévé lehetne fejleszteni. Ám ehhez feltétlenül szükség lenne az egész történet politikamentessé tétele!...

A rendezvény zárásaként a résztvevők találkozhattak Balázs Erika Melindával, a Bonita Apartman Hotel és Forrás étterem ügyvezető igazgatójával, aki üzleti elképzeléseit vázolta, valamint búcsúzóként ismét Szokolai Lajos polgármesterrel.

Végül néhány rövid észrevétel. Az elmúlt héten Aradon tartott előadást Varga István, a magyar jegybank felügyelő-bizottságának elnöke, aki a helyi kezdeményezések fontosságát hangsúlyozta. Nos, ennek sikeres gyakorlati megvalósulásával találkozhattunk Cserkeszőlőn. Nem ment minden könnyen, sok volt a helyi ellenállás is, ám a saját vállalkozási tapasztalatokkal és banki összeköttetésekkel is rendelkező polgármester elképzelései végül olyan sikerhez vezettek, hogy ma már országosan követendő modellként tartják számon.

A komoly megbeszéléseken túl, természetesen, jutott idő fürdésre – néhány kerekasztal-megbeszélést a medencék partján tartottunk! –, bográcsozásra, poharazgatásra és nótázásra is. Köszönet mindezért Köblös Aranka és Szívós Mónika szervezőknek, akik azzal kecsegtettek, hogy, ha más formában is – például Kárpát-medencei fürdőtelepülések polgármestereinek találkozója – folytatják a kezdeményezést.