A\' dolognak örök emlékezetire!

„A keresztyén világ minden fejedelmeinek és respublikáinak, úgy egyéb akármelly, akárminémű állapotú, betsületű, méltóságú, tisztű és felsőségű rendeknek” – kezdetű kiáltványában, II. Rákóczi Ferenc 21 pontban összegzi a kuruc felkelés társadalmi okait, indokolja meg célját és jogosságát.

A többoldalas kiáltvány lényegbevágó megállapításai a jelennek is van mondanivalója:

Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai lassú sorvadása közben az ausztriai uralkodóház végzetes uralma alatt az egészséges törzset is a végső halálos pusztulásba dönti, s azt követeli, hogy karddal vágjuk ki. Sokakat megdöbbentett a háborgó nemzet megújuló forrongása, a világ közben csodálkozva látja, hogy ezt a nemzetet most mint ragadja magával a rohanó idő, a változás gyászos végzete. Sokan viszont tévesen ítélik meg a helyzetet, s mindezt a király iránti hűtlenségnek, velünk született felforgató hajlamunknak tulajdonítják. Bocsássatok meg a jogos fájdalomnak, s legyetek pártatlan bíráink, míg előadjuk jogos hadba vonulásunk okát.

Századok múlnak el, s mi egyre azon tépelődünk, hogyan kaparintották meg az osztrákok mohó uralomvágyból a királyi hatalom jogait, behálózva előkelőinket az álnok királyi keggyel. 

 Láthatja a világ, hogy mi késztette egykor a híres Báthori családot arra, hogy ez ellen az uralkodóház ellen fegyvert fogjon; milyen oka volt Bethlennеk, hogy a haza megvédését elvállalja; mi volt Bocskai felkelésének indítéka; milyen ügy irányította Rákóczi őseit, Thökölyt.  Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most és mindig – az ősi törvények szégyenletes eltörlése.

Mikor ugyanis már úgy látták, hogy az előbbi csábos ígéreteikkel lépre csalt nemzet a hatalmukba került, lopva egyre jobban elharapódzott zsarnoki önkényük, s lassan olyan messzire mentek a szemérmetlenségben, hogy áthágták még a királyi hitlevél korlátait is, mert már azt hitték, hogy mindent megtehetnek.  

Ezután kiirtották – oh, jaj! – a magyar vér nemes törzsökét, erőszakos módon birtokokat foglaltak, megfosztották a haza fiait tisztségeiktől, elviselhetetlen adóterheket róttak ki, végül is kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan érvényben fennálló arany szabadságát szolgai átváltoztatással örökletes királyság képére alakították át. Hogy pedig annál jobban növeljék uralmukat, kikényszerítették az ország főurai egyetértését, s a saját uralmuk érdekében gyalázatos módon eltörölték II. Endre király nagy fontosságú törvényét, mely magában foglalta az összes rendek sarkalatos szabadságjogait, s örökre megadta azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessenek a királyokkal.

És bár ünnepélyesen esküt tettek, hogy az eltörölt királyválasztási és ellenállási jogon kívül az ország összes többi törvényei épségben maradnak, minden kétséget kizárva ősi alkotmányunk minden törvényére kényük-kedvük szerint rárontottak.  

Szomorú látvány, hogy ezt a nemzetet, mely Marsnak ugyancsak híve, most megfosztják hadi érdemeitől, s a háttérbe szorított magyar vitézséget páratlanul megcsúfolva alig találni egy-egy erőd élén magyar embert...

S miután így elvették hazánk fiaitól a felemelkedés lehetőségét, kik száműzöttek őseik földjén, mi más marad hátra nekik, mint hogy fel-felnyögjenek, hogy idegen igát raknak rájuk (s ugyan ki tudná ezt viselni?).

Általános a felfordulás az országban, kizárják az ország nemeseit minden tanácskozásból, s minden, az ország közügyeit érintő ügyben nélkülünk határoznak felettünk. Mutatja ezt a karlovici békeszerződésnek nemrég nélkülünk történt megkötése…

Elborzad a lelkünk az újszerzeményi jog, zsarnoki törekvéseik puszta említésére is, amely nem fér meg, nem férhetett meg ez sehogy sem az önérzetünkkel. A királyi szó megszegésével életbe léptetett jószágszerzési mód, mely az ország területének nagy részét elvette törvényes birtokosától, és mellezve a haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták.

Kétségtelen, hogy nem történhetett volna semmi, ami jogtalanabb, semmi, ami alkalmasabb arra, hogy a magyar nemzet lelkét elfordítsa az osztrákoktól, semmi, ami idegenebb az általános igazságtól, mint az, hogy megfosztják a törvényes birtokosokat javaiktól, amit még a török uralma alatt is folytonosan és háborítatlanul megtartottak.  

Most pedig azokat, akik magukat s vagyonukat derekas tettekkel, vérükkel és határtalan áldozatokkal hősiesen védelmezték ez alkalommal is az ellenségtől, keresztény uralkodó alatt, szégyenteljes iga alá hajtják. Nem használtak itt semmit az érvek, semmit nem használtak a kérelmek! Sőt széltében új birtoktesteket alkottak, s az ország világi és egyházi karait és rendjeit, ellenkezésben minden nép törvényeivel, mielőtt még megidézték volna, ítélettel már el is marasztalták, s javaiktól megfosztottnak nyilvánították.

Nem volt más hátra, mint azt gondolni, hogy összeesküvést szőttek arra, hogy az egész nemességet kiirtják az országból...

Közben egyre özönlenek országunkba a német jövevények, s már csak az van hátra, hogy ama régi mondást: „Veteres migrate coloni!” (Költözzetek el, régi lakosok!) halljuk.

„Nyilván való légyen azért a\' keresztyén világ előtt a\' magyar nemzetnek igaz fegyvere és midőn a\' mi ősi szabadságunk ellen  leselkedő Austriai Házat igaz ítílet tétellel fontollya, jó akarattal és segedelemmel ez szabadságátúl tilalmas és igasságtalan módon megfosztatott nemzetnek óltalmul jelen lenni vegye szivére.”

Szerkesztette: Murvai Miklós

o0o

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete, 2019. március 27-én, szerdán 18 órakor a Jelen Ház nagytermében tartja az emlékév nyitóelőadását.

A Nagyságos Fejedelem című, videóvetítéssel egybekötött zenés ismeretterjesztő előadás meghívott előadója Olasz Angéla Kölcsey- és Fényes Elek-díjas történelemtanár.

Verset mond Tóthpál Eszter, a Csiky Gergely Főgimnázium diákja, közreműködik a Vox Angelicus vonósnégyes.

A kuruc lélek hangszerén játszik a Magyar Műveltségi Díj és a Dankó Pista-életműdíj tulajdonosa, Wesztergám Miklós tárogatóművész.

Házigazda: Murvai Miklós.

Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk!