A hitelező kijátszását gátló kereset (Acţiunea revocatorie)

A hitelező kijátszását gátló kereset által a hitelező személy (creditor – akinek egy másik személy tartozik) bírósági úton kéri mindazon jogügyletek (act juridic) visszavonását (revocarea) vagy megszüntetését (desfiinţarea), melyeket adósa (debitor – aki a hitelezőnek tartozik) az ő kijátszásával (fraudă) kötött meg egy harmadik személlyel. 

Tehát B tartozik A-nak, ezért kijátssza A-t és a kárára, hogy tartozását ne kelljen neki megadnia, különböző jogügyletek (szerződések) útján vagyonának egy jelentős részét C-re ruházza át. Az említett kereset átengedésével (admiterea acţiunii), eléri azt, hogy a kárára köttetett szerződést bírósági határozat útján visszavonják, mellyel a C-re ruházott vagyon így visszakerül B-hez, aki kötetes lesz adóságát visszaszolgáltatni A-nak.

A hitelező kijátszását az adós bármilyen jogügylet útján elérheti, lehet az visszterhes (cu titlu oneros – az átruházott vagyontárgyért pénz vagy egy másik vagyontárgy jár), mint például egy adásvételi szerződés, mely során az átruházott vagyontárgyakért az adóst áron alul  fizetik ki, örökségről való lemondás egy másik örökös javára (renunţare la o succesiune), közjegyző által hitelesített irat által egy ingatlan, melynek tulajdonosa az adós, átírása egy másik személy nevére, vagy akár ingyenes ügylet is (cu titlu gratuit – az ilyen jogügyletek útján átruházott vagyonért az adományozó semmit nem kap cserébe), ilyen jogügylet az adomány (donaţie).

Jogügyletek, melyek nem támadhatók meg a hitelező kijátszását gátló keresettel:

a) visszterhes személyes jellegű jogügylet

E jogügyletek mögött személyes érdekek állnak, ilyen például egy adomány visszautasítása (neacceptarea unei donaţii). Ezzel ellentétben egy örökségről való lemondás megtámadható az említett kereset által, mivel ez az örökség mindig vagy egy másik örökösre marad, vagy ennek hiányában az államra száll rá, de minden esetben az adóssal kapcsolatban álló személyre. Egy adomány visszautasítása által az adós egy esetleges meggazdagodás lehetőségét zárja ki anélkül, hogy jogilag az adomány tárgyát képező vagyontárgy egy vele kapcsolatban álló személyhez kerüljön.

b) azon jogügyletek, melyek által az adósnak még több hitelezője lesz, vagyis más személyekkel szemben is eladósodik (acte prin care debitorul angajează noi datorii)

c) örökség felosztása (actele de împărţeală a unei succesiuni)

Ez esetben a hitelező kérheti, hogy részt vehessen egy olyan örökség felosztásán, melyből adósa is részes, viszont ha nem kéri, utólag már nem támadhatja meg az ő kárára létesített felosztási jogügyletet. Tehát a kijátszást gátló kereset útján nem kérheti a felosztási jogügylet visszavonását.

A hitelező személy az alábbi esetekben gyakorolhatja a kijátszást gátló keresetet:

a) a hitelező személy követelése (creanţă) meghatározott (certă), folyósítható (lichidă), illetve esedékes (exigibilă) kell legyen. 

Meghatározott követelésnek (creanţa certă) nevezzük azt a követelést, melynek tárgya valósággal létezik. Például B valóban tartozik A-nak egy bizonyos pénzösszeggel.

Folyósítható követelés (creanţă lichidă) az, melynek tárgya ha nem is egy bizonyos pénzösszeg, de pénzben kifejezhető.

Esedékes követelés (creanţa exigibilă), mely tárgyának visszaszolgáltatási határideje lejárt, tehát perelhető. 

b) az adós a jogügyletet a hitelező kijátszásával létesítse, és ez által kárt (prejudiciu) okozzon neki. 

A kár abból áll, hogy az ilyen módon létrehozott jogügylet által, az adós szándékosan fizetésképtelenné válik – provocarea insolvabilităţii (azért, hogy adósságát ne kelljen hitelezőjének megadnia), vagy növeli fizetésképtelenségét (agravarea insolvabilităţii). Az adós fizetésképtelensége, a kijátszást elősegítő jogügylet következménye kell legyen.A fizetésképtelenség bizonyítása a hitelezőt terheli.

c) az adós a jogügylet létesítésével önszántából váljon fizetésképtelenné vagy növelje ezen állapotát.

d) a személy, akivel az adós a jogügyletet megköti, tisztában legyen azzal, hogy a jogügylet által segíti az adóst a hitelező kijátszásában

Ennek a feltételnek a bizonyítása csak akkor terheli a hitelezőt, ha az adós és a harmadik személy között visszterhes jogügylet jött létre (adásvételi szerződés, melyben a vevő a vagyontárgy értékén alul fizetett az eladónak, aki ez esetben az adós). Az ingyenes jogügyletek esetén a hitelezőnek nem kell bizonyítania a harmadik személy (terţ) cinkosságát. Ez azért, mert az ingyenes jogügylet visszavonásával a harmadik személynek semmi veszteni valója nincs, mivel a vagyontárgyat teljesen ingyen kapta. 

A hitelező kijátszását gátló kereset átengedésével a megtámadott jogügyletet bírósági határozat alapján visszavonják, és a hitelezőt a jogügylet tárgyát képező vagyontárgy értékéből kifizetik. A harmadik személy, akivel az adós a hitelező kijátszását elősegítő jogügyletet létesítette, megtarthatja a vagyontárgyat, de ezért köteles a hitelezőt kártalanítani.

Király Andrea ügyvéd