A hitelező közvetett keresete adósának az adósa ellen (Acţiunea oblică)

A hitelező közvetetett keresete adósának az adósa ellen, a jogtudomány azon találmánya, mely által a hitelező (creditor – az a személy, aki jogokat és érdekeket mutat fel egy másik személlyel szemben, akinek az a bizonyos másik személy adósa valamivel) jogosult arra, hogy adósának (debitor – a hitelező adósa) jogait és kereseteit érvényesítse, abban az esetben ha ez utóbbi elhanyagolja jogai érvényesítését (creditorul exercită drepturile şi acţiunile debitorului său atunci când acesta refuză sau neglijează să le exercite). 

Például B adósa marad A-nak és C valamilyen törvénytelen eset folytán kárt (prejudiciu) okoz B-nek, B elhanyagolja kárpótlási jogának követelését, még akkor is ha tisztában van azzal, hogy a kár megfizetését követően, lehetősége adódik A-nak (a hitelezőjének) kifizetni tartozását. Mindezek után, A mint B hitelezője, teljes joggal követelheti C-től, hogy törvénytelenségéért kárpotolja B-t, mivel a kárpótlást követően, B köteles leróni A-val szembeni tartozását. 

Mivel, a fent említett kereset alapján, a hitelező személy követelheti adósának jogait ez utóbbi adósával szemben, hogy adósa megadhassa neki a tartozékát, a szakirodalom ezen keresetet helyettesítési keresetnek is nevezi. Ez az elnevezés egy szóban  szugerálja a hitelező jogait: jogában áll adósa helyett cselekedni azon személyekkel szemben, akik nem hajlandóak kötelezettségeiknek eleget tenni saját hitelezőikkel szemben.

A per tárgyát kizárólag olyan kereset képezheti, melynek tartalma vagyoni jellegű (acţiunile cu caracter patrimonial, acţiunile ce au un conţinut economic). Ez azt jelenti, hogy az említett per tárgya pénzben kifejezhető, és nem személyes jellegű. A személyes jellegű keresetet (acţiune cu caracter personal), csak az a személy nyújthatja be, aki közvetlenül érdekelt a perben. Ilyen például, a törvényes leszármazás megállapítását célzó kereset, melynek tárgya az anyaság esetleg apaság megállapítását vagy megtagadását célzó kereset (acţiunea în stabilirea filiaţiei: acţiunea în stabilirea sau în tăgada maternităţii, acţiunea în stabilirea sau în tăgada paternităţii). Az ilyen jellegű kereseteket kizárólag a szülő vagy a gyermek nyújthatja be, de közvetetetten egyiknek a hitelezője sem érvényesítheti jogait az említett kereset által. 

Jogok, melyek nem érvényesíthetőek a közvetetett kereset által:

a) a hitelező személynek nem áll módjában rendelkezési (act de dispoziţie – pl. adás-vételi szerződés), illetve  kezelési cselekményt (act de administrare – pl. bérleti szerződés) létesíteni adósa helyett.

Ezen jogügyletek visszterhes jellegűek ugyan (act cu titlu oneros – tartalma pénzben kifejezhető), de a hitelező személy nem létesíthet ilyen jellegű jogügyletet adósa helyett, mert az említett jogügyletet minden személy személyesen létesíti. Ezen jogügyletek, közvetetten, kizárólag csak a cselekvőképtelen (incapabil) személyek esetében jöhetnek létre. Cselekvőképtelen személy, a kiskorú (minor) illetve a szellemi fogyatékos (persoana lipsită de capacitate din cauza debilităţii mintale).

b) a hitelező személynek nem áll módjában személyes jellegű keresetet érvényesíteni adósa helyett (drepturile patrimoniale care au un caracter exclusiv şi strict personal, în sensul că implică o apreciere din partea titularului lor).

Az ilyen jellegű keresetek visszterhesek, de mögöttük személyes érdekek állnak, melynek követelésére kizárólag a perben közvetlenül érdekelt személy jogos. Ilyen például, egy adomány elfogadása vagy visszaigénylése (acceptarea sau revocarea unei donaţii), egy örökségről való lemondás (renunţarea la o succesiune)

A hitelező személy az alábbi esetekben gyakorolhatja a közvetett keresetet:

a) a hitelező személy követelése (creanţă) meghatározott (certă), folyósítható (lichidă), illetve esedékes (exigibilă) kell legyen. 

Meghatározott követelésnek (creanţa certă) nevezzük, azt a követelést melynek tárgya valósággal létezik. Például, B valóban tartozik A-nak egy bizonyos pénzösszeggel.

Folyósítható követelés (creanţă lichidă), az melynek tárgya, hanem is egy bizonyos pénzösszeg, de pénzben kifejezhető.

Esedékes követelés (creanţa exigibilă), mely tárgyának visszaszolgáltatási ideje lejárt, tehát perelhető. Például, B adósságának törlesztési ideje szeptember 5-én lejárt, de B-nek egy hétre rá sem sikerült adósságát törleszteni, mert C aki az ő adósa nem fizette vissza tartozását, ezért A szeptember 5. után három évig, bármikor perelheti C-t., valamint követelheti, hogy fizesse vissza B-nek a tartozását.

b) a hitelező adósa teljes érdektelenséget mutasson saját adósával szemben.

Az adós hanyagolja el, vagy utasítsa vissza jogait adósával szemben. Abban az esetben, hogyha a hitelező adósa saját maga személyesen gyakorolja jogait adósával szemben, a hitelező személynek nem áll jogában adósa helyett követelni ennek jogait. Ugyanúgy, hogyha a hitelező által elindított per alatt, adósa szembeszáll saját adósával, és személyesen kezdi követelni jogait, a hitelező által benyújtott közvetett keresetnek nem marad jogi alapja. Viszont, a hitelező perben maradhat, adósa mellett, hogy védje saját érdekeit.

c) a hitelező ahhoz, hogy adósának jogait követelhesse, köteles ezen követelést egy jogos és komoly érdekre támasztania (interes legitim şi serios). Jogos és komoly érdekről akkor beszélünk, amikor a hitelező adósa hanyagsága miatt képtelen vissza követelni jogait adósától, mely által fizetésképtelenné válik (insolvabil), vagy növeli ennek esélyeit.

A hitelező a közvetett keresetet saját adósának nevében valamint helyette indítványozza, adósának adósa ellen. Tehát mondhatjuk, hogy a közvetett keresetet gyakorolva, a hitelező tulajdonképpen adósának a keresetét gyakorolja. Ezért a hitelező nem saját érdekeit képviseli a perben, hanem adósának érdekeit, ez által védve saját maga jogait is.

Király Andrea ügyvéd