2010. március 16. 13:33 (kedd) /
A zsúfolásig megtelt borosjenői református templomban felekezettől függetlenül emlékeztünk az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az egybegyűltek nem véres harcot jöttek ünnepelni, nem a kardok csörgését és az ágyúk dörgését akarták hallani, hanem igével és imádsággal méltó utódként adóztak a nagy elődöknek. A zsarnokok mindig tudták, milyen hatalmas fegyver az ige, a szó, a vers, azért is tiltották és cenzúrázták azokat.Nt. Bodnár Lajos ünnepi igehirdetése után elhangzott a Szózat, majd a helytörténész méltatta a szabadságharc eseményeit és üzenetét a szórványban élő magyarság számára.Anyaországi vendégeink részéről Kovács Attila domaszéki mérnök üdvözölte az egybegyűlteket, kiemelte az anyanyelv ismeretének és megtartásának fontosságát, a nemzeti identitás kialakításának, a magyar nyelv oktatásának jelentőségét. Kovács Mónika, Kovács Eszter és Kovács Lili nagyon szép, a szabadságharcról írt verseket adtak elő.A borosjenőiek közül Csillag Erika, Kafinek Róbert, Koczka Mónika, Koczka Larissza, Demeter Rudolf és Nagy Tímea szavaltak a szabadságharcról. A református gyülekezet kórusa Bodnár Lajos tiszteletes vezényletével elénekelte a Klapka-indulót és Vargha Tamás Beh régen vérezel szegény magyar c. kórusművét. Tükör István gondnok elszavalta Petőfi Sándor Nemzeti dal c. versét, az utolsó sorokat az ünneplők már a szavalóval együtt mondták.A helyi RMDSZ, az egyházközség, az EMKE fiókszervezete nevében elhelyezték a koszorúkat és a kegyelet virágait gr. Leiningen-Westerburg Károly és Vécsey Károly emléktábláinál. Az ökumenikus ünnepi istentisztelet közös imával és a Himnusz eléneklésével zárult, kifejezve örök tiszteletünket és hálánkat azoknak, akik aranybetűkkel írták be nevüket a világtörténelem lapjaira.A szórványban élő magyarokra is vonatkozik, hogy addig kell nekünk ünnepelnünk, amíg győz bennünk a március, Világossal, október 6-ával, Trianonnal szemben, ahol mi csak vesztesek voltunk. Mert a győzelemérzésünk emberségünket adja vissza, bátorítássá válik bennünk a hősökre való emlékezés.Dr. Vajda Sándor
Hozzászólások